A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez
Maga az aradi várőrség egyedül komolyabb hadműveletekre nem vállalkozhatott, csupán a Maros vonalán igyekezett egyes településeket birtokolni, főképpen élelmiszer ellátása érdekében. A vár ellen a forradalmi sereg több rohamot intézett, erős tüzérségi előkészítés hiányában eredménytelenül. Ezzel szemben sikerült visszaverni a temesvári császári csapatok december 14-i és 1849. február 8-i támadását és az ostromgyűrű változatlan maradt. Hovatovább uralkodóvá vált a fölfogás, főképp Vécsei Károly tábornok vezénylete alatt, hogy a vár megadása kiéheztetéssel biztosítható, ami 1849 július l-jén bekövetkezett. Általában megyeszerte egy egyensúlyi állapot alakult ki, és úgy látszik, hogy elszigetelt esetektől eltekintve (Székukdvar Prezesti, Újpanát stb.) lényeges újabb földfoglalások, illetve regáléjogok megtagadása nem fordult elő. 11 Jelentősebb elmozdulás történt 1849-ben a nemzetiségi kérdésben. Kossuth Lajos, ületve a kormánytényezők és a román képviselők tárgyalásai nyomán bizonyos haladás történt az önálló román görögkeleti egyház, iskolai és alapítványi rendszer megteremtése útján. Üyen körülmények között nevezte ki Kossuth 1849. február 21-én loan Dragos (Drágos János) képviselőt kormánybiztossá az aradi egyházmegye ügyeinek rendezésére. Működésének legfontosabb állomása az 1849. március 16-án összeült kisjenői zsinat, amely a Temesváron megfogalmazott kívánság szellemében hivatott volt a szükséges reformok megvalósítására. A zsinaton fontos szerepet játszott annak vüági elnöke, Dimitrie Haica az aradi Vészbizottmány elnöke. Hasonlóképp jelen voltak Arad, Békés és Bihar megyék jelentős személyiségei, mint Rat aradi, Popovici világosi, Dan kisjenői esperesek, Cociuba megyei főügyész, Petrüla aradi városi tanácsos, Moise Suciu (Sucsiu Mózes) Békés megye éléstári biztosa, David Nicoara (Nikóra Dávid, tekintélyes gyulai polgár) stb. A zsinaton loan Dragos bejelentette, hogy a görögkeleti román klérus 117.000 forint állami támogatást kap, ami lehetővé teszi, hogy fizetésük elérje az évi 300 ezüst forintot. Ezen intézkedés valóban létkérdést jelentett a görögkeleti klérus számára, mivel sok helyen a parasztság úgy értelmezte az úrbér eltörlését, hogy egyidejűleg megszűnt a párbér fizetése is. Ugyanakkor a kormányzat jóváhagyta a kuvini szeminárium működését. A zsinat különböző bizottságai fontos reformhatározatokat hoztak, amelyek magukon viselik az egyházba és a tanrendszerbe behatolt szabadelvű szeUemet. Többek között előirányozták falusi, mezővárosi, városi és leányiskolák hálózatának kiépítését. Ugyanakkor a beteg és valójában tehetetlenné vált Rat püspök (1850-ben meg is halt) visszavonulásra kényszerült és az egyházmegye vezetésére loan Chirüescu (Kirüeszku János) talpasi lelkészt vikáriussá választották. Dragos működése kiváltotta Kossuth elismerését is, aki Csányi erdélyi kormánybiztoshoz írt levelében úgy értékelte a zsinatot, mint amely megnyugtatólag hatott a klérusra és a népre. 114 112 ALA - AC 272, 54, 110, 344, 540/1849, MR 5091. 113 MiSKOLCZY Ambrus: Egyház és forradalom. A köröskisjenői ortodox román egyházi zsinat 1849. Budapest, 1991. Ed. I. Gavanescu: Sinodul de la Chisineu - Cris. Biserica si Scoala 1945. 50-52, 99-100 OHB II. 512, 679, 846. 114 ALA - Csk. 84/1849. OHBI. 838, II. 645, 889, MR 5102. Miskolczy Ambrus: Egyház és forradalom. A köröskisjenői ortodox román egyházi zsinat Budapest, 1991.
