A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

lemondott a nemzetőrök szolgálatáról, és a várat a polgárháború idején „Semleges jószágnak" tekinti. Fábián Gábor már szeptember 6-án figyelmeztette a miniszterelnököt a bekövetkezendőkre. Október 4-én Arad megye bizottmánya arról számolt be, hogy Berger erősítést vitt be a várba, és a „nem magyar ajkú" községek elöljáróit bujtogatja. Két nappal később Arad város közönsége hasonló panasszal élt. A szentannai bíró a várparancsnok magatartásáról vitt híreket az alispánnak.

90 A veszély másik forrása a déli harctérről eltávolított parancsmegtagadó Schwarzenberg ezred ezredkülönítménye volt, amelynek egy része a várba, másik része Világoson helyezkedett el. Az ellenáüás szelleme azonban erős volt, „Arad el van határozva, hogy utolsó emberig eüenáU az eüenséges erőnek" - írta október 8-án az „Amicul Poporuluiban," Vicentie Babes a román tanítóképző tanára. Az új helyzetben előtérbe léptek a radikális elemek, főképpen a Dimitrie Haica vezette városi védbizottmány keretében. A tétovázó Bohus főispán félretolásával a megye vezetése gyakorlatüag Vörös alispán kezébe került. Megalakult a vésztörvényszék, és a várral minden kapcsolatot bűnténynek nyüvánítottak. Boczkó Dániel kormánybiztos tevékenysége tovább szüárdította a helyzetet. A meginduló várostrom miatt Pécskára menekült megyei tisztikart visszaparancsolta, megerősítette a csendbiztosi legénységet és erélyesen hozzálátott a nemzetőrség kiterjesztéséhez. Ennek eredményeként a borosjenői, borossebesi és butyini stb. nemzetőrség a forradalom végéig táborban volt. Sikerült megszerveznie Békés megye hathatós segítségét is. A szomszéd megye 1849 január elejéig 2322 újoncot állított ki, akiket részben Aradra irányítottak. A továbbiakban is Békés megye hozzájárult az aradi ostromsereg kiegészítéséhez, a nemzetőrség pedig több alkalommal vonult oda, sőt harcba is vetették. Vörös Antal alispán 1848. november 2-án külön méltatta a gyulai nemzetőrök érdemeit, akik áldozatokat is hoztak.

91 A forradalom megvédésének döntő eleme a szeptember elején megindított újoncozás volt. A megyére eső 3488 újonc kiáüítására választmányt szerveztek és hangsúlyozták az új rendszer előnyeit a régi katona „fogdosással" szemben. A művelet elősegítésére megérkezett Teodor Szerb képviselő is, aki Mihai Cociuba kíséretében sikeresen működött a Maros-völgy egy részében. Az „Amicul Poporului" szeptember 30-i száma méltatlankodva utasította vissza a „Közlönyben" megjelent vádat, hogy a románok nem akarnak harcolni. EUenpéldaként a lippai román nemzetőröket említette, akik már Verséénél és Fehértemplomnál jeleskedtek. Számos falusi román értelmiségi is támogatta a sorozást. Eftimie Popescu (Popeszku Eftimie) dumbravicai pap sérelmezte, hogy az újoncozásnál játszott szerepe miatt a tanító kellemetlenkedik neki. Ismeretes, Nicolae Popovici (Popovics Miklós) ménesi pap buzgalma is.

92 Úgy látszik, hogy az ellenforradalommal titokban rokonszenvező püspök távoltartotta magát és a kért körlevelet az újoncozás érdekében nem bocsájtotta ki. 90 ALA - AC 1783, 224/1849, Kossuth Hírlapja IX. 3, Közlöny X. 8, Vukovics S.: i.m. 351-352. 91 ALA - AC 1839, 9/1849, Kossuth Hírlapja X. 26, XI. 30, Aradi Hirdető XI. 16-1849. OLÁH György: Békés vármegye 1848-1849. II., Gyula, 1890, 124-125, GLÜCK Jenő: Békés megyei iratok az aradi levéltárban. Körösök vidéke 1991, 137, 140. U.a. 148-49-es Békés megyei iratok az aradi levéltárban. Levéltári Szemle 3/1996. 49-50. CEGLÉDI Imre: Boczkó Dániel az 1848-49. évi szabadságharc kormánybiztosa. Békési Élet 4/1978. 435-445. 92 ALA - AC 1587, 1744, Közlöny XI. 16, Pesti Hírlap IX. 28. 93 ALA - AC 1745, 1746, 1823.