A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

GLÜCK Jenő: Adatok a szomszéd Arad vármegye 48-49-es történetéhez

zotta a Bánság északi részének áruit is. A dohánybeváltó 1844-ben kezdte meg működését.

11 Az eleki járásban létrehozták az un. dohánykertész községeket (Bánkút, Nagykamarás, Almáskamarás stb.) Beszédes János 1833-1840 között megépítette a malomcsatornát, szabályozták a Marost és a Fehér Köröst és így nagy területeket ármentesítettek. Hodos-Bodrog kolostort 1839-ben egy átvágás révén mentették meg a i n végső pusztulástól. A XVIII. században újjáéledt hűbéri rendszerben e megyében sem kapott szerepet a török-kor előtti uralkodó osztály. Fényes Elek adatai mindössze 5737 nemest (2,40 %) említenek, óriási többségük azonban súlytalan, jobbágyföldön gazdálkodó bocskorosnemes, akik még az erdélyi fejedelmektől katonai érdemeik elismeréseként kaptak ármálist. Szinte valamennyien román nyelvűek voltak. Politikaüag a birtokos nemesség tartalékát képezték és a választásoknál - ha megjelentek - az ülető uradalom pártállása szerint igazodtak. A csekély kisnemesség lényegében azonos helyzetben volt. A gazdasági fejlődés élvonalában azonban a nagy- és középbirtokosok álltak, akik nagyrészt kamara által fegyverjogon birtokba vett területek XVIII. századvégi kiárusítása alkalmával létesültek. így 1848-ra a pécskai székhelyű kamarai uradalmak 25 településre zsugorodtak. Az új tulajdonosok közül kiválik a kisjenői 140.000 holdas nádori uradalom. Termékei értékesítésére 1837-ben gőzgéppel működő szeszfőzdét indított be. A pankotai Dietrich birtok 12 határra terjedt ki. Nagybirtokok közé számítható a borosjenői Atzél és a borossebesi Königsegg jószág. Valamivel kisebb birtoktestekkel rendelkeztek gróf Gyulai Ferenc tábornok (Uj-Panát) és a Forrayak (Soborsin). A gyulai székhelyű Wenckheim család szintén részbirtokkal rendelkezett. Jogüag a szemlaki Hadik-birtok és a vadászi Simonyi uradalom tulajdonosai is az adományos főnemességhez tartoztak, Arad megyei földjeik azonban alig haladták meg egy középbirtokos tulajdonát.

13 A legdinamikusabb elemet a középnemesség jelentette, amely a kiváltságos osztályhoz tartozását többnyire birtokai vételével érdemelte ki. Úgy származásüag, mint etnikaüag kevert volt. A vüágosi Bohusok a modéniai herceg uradalmának intézőiként gazdagodtak meg. A morodai Derrák mint macedóromán kereskedők szedték meg magukat. Rövid idő alatt a több tucat család elmagyarosodott, vagy közel állt ehhez. A kis nemesség gazdaságüag és számszerűen jelentéktelen volt. A XIX. század első felében a nagy és középbirtokok többsége megkezdte az áttérést a tőkés árutermelésre és igyekezett magas termelékenységű eszköztárat bevezetni. Habár nem érték el a Temes megyeiek teljesítményét, szerényebb tőkeforrásaik következtében mind általánosabbá vált a termelékeny bérmunka bevezetése. Az Arad megyei kis- és középbirtok általában házi kezelésben állt, és a földesurak igyekeztek maguk meüé képzett intézőket alkalmazni. A hatalmas kisjenői birtok sokrétű termelést valósított meg, a kisebbek azonban igyekeztek szakosodni. így például a bokszegi uradalom 1839-ben jövedelmének 63,47 %-át állattartásból szerezte és 73 pénzben és terményben 10 Márki Sándor: i.m. 534, 874. 11 GAÁL Jenő: Arad vármegye és Arad szab. kir. város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898. 363-365. 12 Eugen ARADEANUL - Lucián EMANDI - Teodor BODOGAE: Manastirea Hodos-Bodrog. Arad, 1980. 16. 13 Márki S.: i.m. 608, 615, 679, 690, 707, ALA - alispáni iratok (következőkben AVC) 802. A kisjenői uradalom. Pest, 1864.