A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

delmesen de „életveszélyes s alig használható állapotban" bocsájtották rendelkezésére. „Nagyon természetes tehát" írta Gruber, ha a számlapok és a szerkezet késéssel kerül a helyére, „annál inkább, mert Müller úr részéről tapasztalt brutális bánásmód nem igen alkalmas arra, hogy a munka a kivánt kedvvel és serénységgel folytattassék."

353 A városházi építkezésen végzett munkáknál tapasztalt késedelmek oka - egy kortárs megítélése szerint - abban rejlett, hogy „ az egyes munkálatokat elkésve, tartós huzavona után voltak képesek kiadni az egyes vállalkozóknak s most a lehető legnagyobb eréllyel sürgetik azok keresztülvitelét, tekintet nélkül az idő rövidségére s a munkálatok különféleségére, a miket néhány nap alatt a kívánalmaknak megfelelőleg elkészíteni hiú erőlködés".

354 A sietséget (és a vele gyakorta együttjáró indulatokat) csak fokozta a közelgő királylátogatás híre. A város árvíz utáni újjáépítését irányító Tisza Lajos királyi biztost augusztus 24-én kihallgatáson fogadta az uralkodó, és ez alkalommal „azon legkegyelmesebb elhatározásának méltóztatott kifejezést adni, hogy a várost a reconstructió eredményeinek megtekintése végett, a folyó évi október hó első felében Ore legmagasabb látogatásával fogja szerencséltetni." Gruber 17-én délután valamennyi segédjével „és még ezen czélra külön alkalmazott három segéddel" vonult ki az építkezés helyszínére és „nem kímélve fáradságot" 21-ig folyamatosan ott dolgozott. Ekkor Müller Béla 8 napra felfüggeszttette a további tevékenységet, mert Lechnerrel új podeszt felállítását tervezték. A számlapok a mutatószerkezetekkel ekkor már fel voltak szerelve. Néhány nap múlva Gruber - addig végzett munkájáért - kérte 1000 Ft kifizetését a tanácstól. Levelét Müüer Bélának adták át véleményezésre, aki - bár Gruberrel olykor feszült viszonyban állott - igen korrekt módon járt el: tanácsnak adott jelentésében támogatta a kérelem teljesítését.

357 Ebben külön kiemelte, hogy a vállalkozó még azért nem tudta a toronyórát teljesen felszerelni, mert „más sürgősebb munkák befejezése által az építésvezetőség által hátráltatva van". Az óraszerkezethez szükséges emelvényt ugyan még csak most vették munkába, de nem látszik akadálya annak, hogy „az egész óramű elkészítése és kivüágítása f. é. October hó 12-ig elkészülhet."

358 A „szerződéses óraszáüító" részére, a kért 1000 Ft előleg kifizetését a tanács szeptember 29-én hagyta jóvá.

359 A podeszt elkészülése után tovább folytatódott az óra helyszíni szerelése és október 10-re a szerkezet elindítható áüapotba került.A városházi harang a király üdvözlésére szólalt meg először. Október 19-én délben kezdődött rendszeres használatát örömmel fogadta a lakosság: immár „ hozzá igazíthatjuk óráinkat, mert a városházi órát rég megszoktuk már egységnyi időmértékül tekinteni."

360 Október 19-re a vüágí tó szerkezet is qc 1 már nagyrészt készen állott. 353 Építési napló. 516. sz. bejegyzés 354 Szegedi Híradó. 1883. aug. 25. 355 CsML. IV. B. 1402. a. 1883. szept. 2. 356 CsML. IV. B. 1406. Fasc. 7428/83. Nro. 17473/83. 357 u. o. Nro. 17533/83 358 I. Ferenc József Szegedre érkezésének napja október 14-re volt kitűzve, „addig pedig el kell készülnie az órának". Vö. Szegedi Napló. 1883. szept. 28. 359 CsML. IV. B. 1406. Fasc. 7428/83. Nro. 17533/83. előadói íven. 360 Szegedi Napló. 1883. okt. 19. 361 Szegedi Híradó. 1883. okt. 19.