A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

alapján október végén szabadalmat kapott ingaórákat kulcs nélkül felbúzó készülék­re. Tanúk látták nála október/november hónapban azt a szabadalmaztatott inga­órát, amit később a londoni vüágkiáüításra is elküldött. 257 Találmányát oly módon igyekezett népszerűsíteni, hogy az érdeklődőknek pénzért mutogatta, s az így befolyt 3 osztrák értékű Ft. 10 xr-t felajánlotta a szegényalap javára. 258 Sőt az új óra egy csínnal és művészi beccsel készült példányát ajándékként eljuttatta a „Korona örökösnek", Ru­dolf főhercegnek, aki ezt a gesztust néhány hónap múltán egy aranyérem adományozá­sával honorálta. 259 1871. áprüis 3-án Brauswetter részére továbbította kétrendbeli szabadalmát az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. 260 Röviddel ezután Brauswetter megrökönyödve tapasztalta, hogy az általa szabadalmaztatott kivitelű órákat rokona is készíti. Erre pa­naszt emelt a tanácsnál találmányának utánzása miatt, Auer készleteinek és szerszá­mainak lefoglalását, s büntetőeljárás lefolytatását követelve. 261 A következő évben Kecskeméten Országos Iparműtárlatot rendeztek, melyen kiállítóként a két vetélytárs is részt vett és ezüst érmet nyert. 262 Auer - saját bevallása szerint - itt fedezte fel Brauswetter szerkezetének a sajátjával való azonosságát. 263 Erre a körülményre felhív­ta a minisztérium figyelmét és az ügyben vizsgálatot kért. Az éles pengeváltásokban bő­velkedő vitát a Földmívelés- ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium 1876. március 24-i salamoni döntése zárta le: a szerkezet azon részére kiadott szabadalom - melyet Auer a londoni kiállításra kiküldött óráján alkalmazott - Brauswetternél megsemmisítésre került. 264 Zalavári Béla szerződésének teljesítését tanácsi végzéssel 1876. november 23-án Brauswetter Vümosra ruházták át. Közvetlenül őelőtte - nem ismert időtartamra ­már apja, Braus wetter János is élvezett üyen felhatalmazást. Zalavári tevékenysége, ü­letve szerződéses idejének lejárta előtti - ismeretlen okból történő - félreállása, a ta­nács nemtetszését váltotta ki. Ezért a testület 1877. augusztus 27-i ülésén úgy határo­zott, hogy a városi gépész mellé felvesznek egy segédet, akinek ezentúl a toronyórák körüli teendők fennakadás nélküli és a legnagyobb pontossággal való ellátása lesz a fel­adata. A határozat foganatosításával meg akarták várni az év végét, amikoris az órák kezelésére szóló előző szerződéses ciklus érvényessége lejár. Szeptemberben Brauswetter Vümos írásban kérte a tanácstól, év végén lejáró szer­ződésének - pályázat mellőzésével való - meghosszabbítását. Kérelmét alapos érvekkel támasztotta alá. Csupán a toronyórák jókarban tartásához „sem elég önmagában a gé­pészeti tudomány, mert ez óraművészeti szakképzettséget igényel" - írta Brauswetter - s mennyivel inkább igaz ez a „széképületi órák"-ra, melyeket időnként javítani is keü. Fontos továbbá az „órák regulázása", elvégre is napórához nem lehet igazítani őket. Be­256 CsML. IV. B. 1107. a. 1870. okt. 31. Nro. 8150. 257 CsML. IV. B. 1406. b. Fasc. 8038/1872. Nro. 11499. 258 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. ápr. 24. Nro. 3227. 259 CsML. ÍV. B. 1107. a. 1871. máj. 8. Nro. 3681.; 1871. jún. 5. Nro. 4258.; 1871. júl. 17. Nro. 5288.; 1871. júl. 20. Nro. 5457 és 5458. 260 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. ápr. 3. Nro. 2531. 261 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. máj. 16. Nro. 3908. 262 Emlékkönyv 1872. 68-69. old. és 90-91. old. 263 CsML. IV. B. 1406. b. Fasc. 8038/872. további jelzet nélküli 1874. márc. 4-én kelt jegyzőkönyv. 264 CsML. IV. B. 1406. b. Fasc. 8038/872. Nro. 16889/815

Next

/
Thumbnails
Contents