A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

1871. Julius 17-én a tanácsülés - a gazdaszék kezdeményezésére - a toronyórák kezelésének vállalatba adási feltételeinek megállapítására egy tanácsnokot és két képviselőt nevezett ki.

234 A bizottság december 11-én mutatta be a tanács előtt a kidolgozott javaslatot, melyet azzal a módosítással hagytak jóvá, hogy a toronyórák ne a vasúti, hanem a délkör szerinti időhöz legyenek igazítva.

235 (A magyar vasutakon és a Monarchiával közös vasutak magyar vonalain a budapesti helyi idő volt érvényben 1891. október l-ig, amikoris a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében a hazai összes vasutakon, valamint a posta- és távirdaforgalomban a zónaidő szerinti számítás lépett érvénybe.

236 Budapest és Szeged helyi ideje között 4 perc volt az eltérés.) A rövidesen megtartott árlejtésen (az egyébként ismeretlen) Zalavári Béla „tanult toronyórás" nyerte el az órakezelői megbízatást évi 600,- Ft-ért, 1872. január 1-től 1877. december 31-ig terjedő időre. Fizetését negyedévi részletekben, utólagos kifizetésekkel ígérték neki. A korábbi gyakorlattól eltérően a városháza hivatali helyiségeiben levő 4 inga-, egy fali- és egy asztali óra folyamatos karbantartását is megkövetelték a váüalkozótól. A tanács utasította Privári Pál alkamarást, hogy elnöklete alatt Neskovits György képviselő és a városi mérnök, valamint Jámbori Lajos és Pollák órások részvételével alakítson bizottságot, az addig Brauswetter által kezelt órák megvizsgálása és Zalavárinak történő átadása céljából.

237 A bizottság tagjaként említett Jámbori Lajos 28 éves volt akkor. 1843. február 8-án született. Szakmai képzettségét hazai és - meg nem nevezett - külföldi műhelyekben szerezte, majd svájci óragyárakban dolgozott. Üzletét 1871 nyarán nyitotta meg Szegeden az Oskola utcában levő Frumm-féle házban, ahol arany- és ezüst zsebórákat, inga-, keretes-, asztali- és schwarzwaldi órákat kínált eladásra, és mindenféle órajavításra ajánlotta szolgálatait.

238 Jámbori már akkor a Brauswetter családhoz közel állónak számított. A következő év január 28-án Brauswetter János, Ottüia nevű lányát vette feleségül.

239 Pollák Móric helybeli származású órás neve az 1855 évi iparosösszeírásban még nem, a szegedi órások 1883 évi névjegyzékében már nem fordul elő. 1861-ben már órásmesterként említi egy jegyzőkönyvi bejegyzés, melynek tartalma arra enged következtetni, hogy Poüák a mesterségét Bécsben tanulta.

240 1874 tavaszán ő volt a Brauswetter János és Auer József között folyó szabadalmi vita során elrendelt vizsgálat elvégzésére kiküldött szakértők egyike.

241 Az 1879 évi nagy árvíz idején Rohrbach Má234 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. júl. 17. Nro. 5382. 235 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. dec. 11. Nro. 9065. 236 vö.: SZÉKELY Károly: Időszámításunk és a zónaidő. (Katholikus Szemle. 5. köt. 1891. 695. old.); A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 55. 626. számú rendelete, in. : Magyarországi Rendeletek Tára. 1891. 1516. old. ; A magyar királyi belügyminister 69581. számú körrendelete valamennyi törvényhatóságnak. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (Debrecen) . XXI. 505/a. Fasc. 114. Nro. 9103/891. 237 CsML. IV. B. 1107. a. 1871. dec. 23. Nro. 9351. 238 Szegedi Híradó. 1871. jún. 14. 4. old. - Jámbori Lajosnak erre a hirdetésére T. Knotik Márta volt szíves felhívni a figyelmünket. 239 Szeged Belvárosi Plébánia. Hz. Ak. VI. köt. 81. old. - 1879. júl. 26-án született - hasonló nevű fiuk óra-ékszer kereskedő lett. (Vö. Hz. ak. LX. köt. 5. old. 1913. febr. 22.) - Jámbori 1898. jan. 19-én megözvegyült. (Ht. Ak. XIV. köt. oldalszám nélkül.) 1903. november második felében még élt. Halotti anyakönyvi bejegyzését Szegeden nem sikerült fellelni. 240 CsML. IV. B. 1107. a. 1861. márc. 12. Nro. 1293. 241 CsML. IV. B. 1406. b. Fasc. 8038/1872. Nro. 3115.