A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
Mielőtt Brauswetter toronyórákkal kapcsolatos - több évtizedes - tevékenységére rátérnénk, előbb addigi életpályáját kell áttekintenünk. Ősei francia hugenották voltak, kiknek egyike Königsbergbe települt át, ahol katolizált. A famüia német földön vette fel az eredeti Bellon helyett a Brauswetter családnevet. 201 A poroszországi Johann Carl Brauswetter legkésőbb a 19. század elején hazánkba vándorolt és Szegeden telepedett le. 1807. június 1-én a Szt. Demeter templomban - 27 éves korában - házasságot kötött a nálánál 3 évvel idősebb, helybeli származású Auer Annával. 202 1811-ben lett Szegeden polgár az ifjú borbélymester. 203 Fiát, Brauswetter János Károlyt - a később országszerte híressé (sőt külföldön is ismertté) vált órásdinasztia alapítóját - 1817. december 15-én keresztelték a palánki templomban. 204 Amikor felserdült - a már említett - Szandhausz János, helybeli, jónevű órásmesterhez adta inasnak az apja. 205 Tizenkét éven át tartó külföldi tanulmányútja során, előbb francia-Svájc „legjobb óragyáraiban" tette magáévá az „óraművészet minden titkait", majd Münchenbe ment, ahol egy Patsch nevű (egyébként ismeretlen) órásnál dolgozott. Münchenben az „elméleti és gyakorlati vizsgálatot" letéve 1846-ban mester lett. 206 A Patsch-nál szerzett utódlási jogával nem élt, hanem visszatért Szegedre, ahol 1847-ben műhelyt nyitott. Ugyanazon év március 9-én házasságot kötött a badeni Gengenbachból származó - 19 éves Schwantz Vühelminnel. 207 1848. március 13-án a tanács előtt polgári egyenruhában letette a polgáresküt és elnyerte a polgárjogot, amiért még januárban folyamodott. 208 Ugyanazon évben nemzetőrként szolgált. Brauswetter a toronyórák javítását legkésőbb 1861 januárjában fejezte be.Végzett „munkája után a nyugta szerént követelésbe hozott összeg" kifizetését 1861. január 29-én a tanács azzal a feltéteüel volt hajlandó teljesíteni, ha egy kiküldött bizottság az órák áüapotát megvizsgálva úgy találja, hogy a váüalkozó a kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A vizsgálatot Szeghő János tanácsnoknak kellett megszerveznie és lebonyolítania, több képviselő bevonásával, valamint Szmetán és Haller órások közreműködésével. (Ez volt az első alkalom, hogy erre a feladatra nem katolikus vaüású mestereket jelöltek ki.) Szmetán Fülöp zsidó órásról csak annyi ismeretes, hogy a következő év szeptember 17-én - saját kérésére - elbocsájtó levelet kapott a tanácstól, s eUcöltözött Szegedről. Az izraelita hitközség által kiadott elbocsájtó okmány „betsületes jelleműnek" mondja őt. 209 Polgárjoggal nem rendelkezett. Az ágostai vaüású Haüer Vitus, a Württembergi Királyságban fekvő Trossingenben született 1816-ban. Mint nőtlen faóra-készítő 1843. június 27-én a szegedi Szt. Demeter 201 Apró 1986. 202 Szeged Belvárosi Plébánia. Hz. Ak. IV. köt. (oldalszám nélkül) 203 CsML. XV. 15. 8. doboz. Nro. 21. 97-es sorszám alatt. 204 Szeged Belvárosi Plébánia. K. Ak. VIII. köt. (oldalszám nélkül) 205 Lásd Brauswetter János nekrológját a MÓSzL. 1903. dec. 1-i számának első oldalán. 206 Külföldi tanulmányaira lásd: egy életrajzzal felérő hirdetési szövegét a Vasárnapi Újság. 1871. jan. 8. -i számában, továbbá: a MÓSzL. idézett cikkét és Hermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992. 37. old. -t. 207 Szeged Belvárosi Plébánia. Hz. Ak. IV. köt. 385. old. 208 CsML. IV. A. 1003. a. 1848. márc. 13. Nro. 1423 és 1848. jan. 24. Nro. 540; 1848. febr. 14. Nro. 856. 209 CsML. TV. B. 1107. a. 1862. szept. 17. Nro. 5370.
