A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
ségből települt Magyarországra. 1836-ban lett Szegeden polgár. 139 Az 1839/40 évi adófőkönyv - Deur Petemé házának lakójaként - zseüérként jegyzi őt, s mint elsőrendű „gyáros" - más iparosokhoz képest magasnak számító - 30 Ft 16 xr adót fizetett. 140 1848. május 16-án - 59 éves korában - feleségül vette a bécsi születésű , 20 éves Schmitz Karolinát. 1 Amikor 1840 tavaszán a Bognárral kötött órakezelői megbízatás időtartama lejártba kebelbéli órások is felszólítva lévén, ... e tehernek elvállalásától vonakodtak".A tanácsi kiküldöttek ennek folytán Bognárral léptek alkura, akinek ezentúl az „ó hitű" templom óráját is gondoznia kellett. 142 A választott község szerette volna a szerb ortodox egyházközséget rászoríttatni a templomuk óraszámlapjain levő arab számoknak a megszokott római számokra történő átfestésére. Ám a felvetést a tanács költségesnek ítélte és nem fogadta el. A Bognárral kötött szerződést Heszler számvevő június 15-én mutatta be a tanács előtt. 144 A Magyar Királyi Udvari Kamara augusztus 19-i keltű levelében adta meg az engedélyt, de csak három éves időtartamra. 145 Bognár Lajos a következő évben további megbízást is kapott a tanácstól: ezúttal egy új toronyóra elkészítésére. A felsővárosi régi toronyóra ugyanis „az idő viszontagsága által anyira elemésztetvén hogy ... többé nem használtathatott" pótlásra szorult. A polgármester, a számvevő és a szószóló (is) tárgyalt Bognárral. (Nem tudunk arról, hogy órásokat is megkerestek volna.) Megbeszélésük eredményéről 1841. február 26-án tájékoztatták a magisztrátust. 146 Bognár a városházihoz hasonló órát tervezett készíteni, 1500 vFt-ért. A régi órát - a választott község javaslatára - árverésen szándékoztak értékesíteni. 147 Áprüis 5-én adott felhatalmazást a tanács a polgármesternek a Bognárral való szerződés keUő biztosítékok meüetti megkötésére. 148 Tizenhetedikén már a gazdaszék előtt volt a jogüag érvényes szerződés. A testület mdítványozta az 500 Ftos előleg kifizetését. A régi szerkezet eladására a következő év tavaszán került sor. Igen rossz állapota miatt „kéz alatt" akarták értékesíteni, ám Bognáron kivül nem akadt rá más érdeklődő. Ő 10 váltókrajcárt igért a vas fontjáért. A 383 font (mintegy 230 kg) súlyúnak mért óráért a tanács keveselte a 63 Ft 50 xr-os árat, ezért közárverést hirdetett. 150 139 CsML. XV. 15. f. 8. doboz. Ö. 26. Nro. 37. 140 CsML. IV. A. 1011. Adatai az 1894. szám alatt találhatók. 141 Szeged Belvárosi Plébánia. Hz. Ak. IV. köt. 398. old. 142 CsML. IV. A. 1003. a. 1840. márc. 6. Nro. 665. és CsML. IV. A. 1002. a. 1840. márc. 22. Nro. 28. 143 CsML. IV. A. 1003. a. 1840. ápr. 22. Nro. 1095. 144 CsML. ÍV. A. 1003. d. Nro. 2242/1845. és CsML. IV. A. 1003. a. 1840. jún. 15. Nro. 1538. - A vállalkozási feltételek megegyeztek a hat évvel korábbiakkal, kivéve, hogy ezúttal 6 toronyóra kezeléséről volt szó és kihagyták Beró János kezességvállalását. 145 CsML. IV. A. 1003. d. Nro. 2358/1840. és CsML. IV. A. 1003. a. szept. 4. Nro. 2358. - A kamarai levél érdekessége, hogy Bognárt órásnak nevezi! 146 CsML. IV. A. 1003. a. 1841. febr. 26. Nro. 563. 147 CsML. IV. A. 1002. a. 1841. márc. 28. Nro. 19. 148 CsML. IV. A. 1003. a. 1841. ápr. 5. Nro. 1028. 149 CsML. IV. A. 1004. a. 1841. ápr. 17. Nro. 148. - 1843 tavaszán Bognár bizonyítványt kért és kapott a magisztrátustól, melyben az állott, hogy „a felső Városi torony órát elkészítette, s több Városi Órákon javításokat tett s jelenleg is azokra felügyel. (CsML. IV. A. 1003. a. 1843. márc. 2. Nro. 833.) Bognár valószínűleg toronyóra készítést, vagy javítást szándékozott vállalni valahol vidéken , s az igazolással kívánta elnyerni (vagy megerősíteni) tárgyalópartnere bizalmát. 150 CsML. IV. A. 1003. a. 1842. ápr. 15. Nro. 1374. és 1842. ápr. 18. Nro. 1457.