A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

tulajdonába került, aki azt szétbontotta és más munkáihoz az anyagát felhasználta. Mindenesetre az új óra felszerelésére csak a következő év tavaszán (áprüis/május) került sor." A helyszíni munkálatok idején Haurenblasz György vendégfogadósnál szállt meg a vidéki mester. A 40 vFt-ra rúgó étkezési- és szállásköltséget a város térítette meg neki.

100 Haurenblasz érdeklődését felcsigázták e néhány hét alatt látottak és hallottak: maga is kedvet kapott a toronyórákhoz. Május elejére már nem csak az az elhatározás érlelődött meg benne, hogy pályázni fog a rókusi új óra felhúzására, hanem e szándékához a gazdaszék támogatását is sikerült megszereznie.

101 (Nem rajtuk múlott, hogy mégsem kapta meg.) Beró János szószólónak a rókusi toronyóra elkészüléséről a gazdaszéknek tett május 24-i jelentését

102 követő napokban az óra felhúzására újabb jelentkező akadt Farkas Mihály személyében.

103 A választott község - ahová Farkas kérelmét a tanács véleményezésre továbbította - nem kívánta a rókusi óra kezelésére vonatkozó döntését a másik négyről való gondoskodástól elválasztva meghozni. Márpedig - legkésőbb - 1833 február vége óta köztudott volt ez utóbbiak igen rossz állapota, amiken kisebb reparációkkal már nem lehetett segíteni. Javításuk előtti kezelésre bocsájtásukról tehát szó sem lehetett. Szüber polgármester ugyan már február vége óta tárgyalásban állott Farkassal a javítás ügyében, de a választott község, ragaszkodott ahhoz, hogy a polgármester a toronyórák áüapotát hozzáértő lakatos és órás mesterekkel - a szószóló jelenlétében - vizsgáltassa meg, s a javításra költségvetés készüljön.

104 Néhány nap múlva a magisztrátus elé került Farkas 1500 Ft-os ajánlata a városi toronyórák javításáról és hét éven át való „felvigyázásáról".

105 Ám ez mit sem változtatott a választott község korábbi áüáspontján, ami arra késztette a tanácsot, hogy megbízza a polgármestert: tegyen eleget a kérésnek. Szakértőknek Mükovits Jánost és Bognár Lajost jelölték meg.

106 Mükovits - a két éve elhunyt Antal fivére - palánki lakatosmester volt. 1799-ben kapott Szegeden polgárjogot.

107 A város gyakorta foglalkoztatta őt: dolgozott az új városháza építésén, 1832-ben a rókusi és kisteleki templom lakatos munkáira kapott megbízatást.

108 Az 1839/40 évi adófőkönyv szerint egy 95-Ö1 területű telken épült házban lakott. Volt még ezen kivül egy kis szőleje és 2 „kotsis" lova.

109 Idős emberről lévén szó 99 Ezt az óraművet Bognár Lajos kovács mester 1842-ben „a templom hajó padlásán keresztül a bolthajtásra vitte át s ott szép mutatókkal ellátott óralapot helyezett el ingyen", úgy, hogy a templomban tartózkodók láthatták hány óra van. (JÁSZAI Géza: A szegedi Szent Rókushoz címzett r. kath. plébánia 100 éves története. 1805-1905. Szeged, 1905. 207. és 210. old.) 100 CsML. IV. A. 1004. a. 1833. máj. 2. Nro. 334. 101 CsML. IV. A. 1004. a. 1833. máj. 2. Nro. 343. - Egyedüli indokként azt említik, hogy Haurenblasz közel lakik a templomhoz. (!) 102 CsML. IV. A. 1004. a. 1833. máj. 24. Nro. 366. - A Rauschmannak járó összeg még hátralevő hányadának kifizetését ugyanekkor javasolta a gazdaszék. 103 CsML. IV. A. 1003. a. 1833. máj. 31. Nro. 1587. 104 CsML. IV. A. 1002. a. 1833. márc. 1. Nro. 23. 105 CsML. IV. A. 1003. a. 1833. márc. 8. Nr. 760. 106 CsML. IV. A. 1003. a. 1833. ápr. 26. Nro. 1139. 107 CsML. XV. 15. 8. doboz. Nro. 6. (folyószáma nincs feltüntetve!) - Életének néhány további adatát lásd: T. Knotik 1974. 30. old. 108 CsML. IV. A. 1004. a. 1832. jún. 23. Nro. 361. és u. o. 1832. aug. 4. Nro. 426. 109 CsML. IV. A. 1011. - Adatai az 1810. sz. alatt találhatók.