A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)

nyozott gombot. A harang és a toronyóra beszerzésével tanácsi megbízásból eljáró Dugonics Ádám csak a következő évben kötött alkut Millner Ferenc budai harangöntővel és Hilbinger József budai órással. Utóbbi 1805. október 3-án személyesen mutatta be Szegeden a tanácsbelieknek az óra „Plánumáf'.A „készítendő Ora eránt" 1500 Ft-ban egyeztek meg, s azonnal meg is kötötték a szerződést.

50 Hilbinger talán még be sem fejezte a nagykárolyi református templom részére megrendelt toronyórát,

51 amikor ezt az új megbízást kapta. A következő mintegy kilenc hónapban semmilyen feljegyzés nem található sem Hilbingerről sem az óráról. 1806. június 21-i ülésén a tanács utasította a kamarási tisztséget, hogy fizessen ki 1.000 Ft-ot az „ora csinálónak", ám a fennmaradó 500 Ft-ot visszatartotta, mert az óra negyedes ütése és mutatói hibásnak bizonyultak.

52 Hübinger ebbe nem nyugodott bele: levelet intézett a tanácshoz. Miután kérését elutasították, július 17-én kelt újabb levelében nehezményezte 500 Ft-jának visszatartását „oly tsekély hiba miat melyet mindenüt a Fel vono könyen igazithat."

53 A szegediek korábbi álláspontját megerősítette a fertály-ütés hangjának időközben észrevett rendellenessége, s ezt nem mulasztották el közölni Hübingerrel. Az ügy október 4-én látszott kimozdulni a holtpontról, amikor a tanács - Hübinger ismételt jelentkezését követően - elhatározta: Buda város tanácsa révén az órást és a harangöntőt is lekéreti Szegedre, hogy végre meg lehessen állapítani, kit terhel a hibákért a felelősség.

54 A budai tanács október 13-án tárgyalta az ügyet, a beidézett Hilbiger meghallgatása után.

55 Az órásmester azt igérte: a Pesten tartandó Lipót napi vásár után el fog menni Szegedre. Érdekes módon a felelősséget ülető itteni nyüatkozata - hogy ti. szerinte a felmerült problémákért Mülner harangöntő okolható - ellentétes értelmet nyert a szegedi tanács október 27-i üléséről készült jegyzőkönyvben, melyben - a budai tanács válaszlevelének ismertetése kapcsán - szó szerint ez áll: „Hilbinger Joseff Orás azt vallotta légyen, hogy a Harang öntő a harang öntése dolgában nem vádoltathatik."

56 A budai órás december első napjaiban valóban megjelent Szegeden. A helyszíni szemle alkalmával a harangot találták hibásnak, ezért a tanács úgy határozott, hogy kezdeményezni fogja a harang újraöntését, vagy az érte járó pénz visszatérítését. Egyidejűleg jóvá hagyta a „hold járását mutató Golyobis"-t készítő Renolt Károly részére - a Hübingerrel kötött szerződés 6. pontja szerinti - 80 Ft kifizetését.

57 A bádog gömböt a torony egyik ablakába építették be. Függőlegesen elhelyezett tengelye körül az óraszerkezet 49 CsML. IV. A. 1003. a. 1804. szept. 24. Nro. 1973. 50 CsML. IV. A. 1003. a. 1805. okt. 3. Nro. 2425. 51 A nagykárolyi toronyóráról egy 1809-ben kelt irat - mely az egyházközségi javak több ref. egyházmegyében végrehajtott összeírása során készült - az alábbi feljegyzést tartalmazza: „A toronyban vagyon egy új jó készületű fertájos óra is, készítette Budai Órás Mester Hüblinger Jósef 1805-ben. " - (TtREL I. 1. s. 3 köt.) 52 CsML. IV. A. 1003. a. 1806. jún. 21. Nro. 1580. 53 CsML. IV. A. 1003. a. 1806. jún. 30. Nro. 1664. és 1806. júl. 25. Nro. 1838. - „Fel vono" kifejezés alatt az órát felhúzó, kezelő személy értendő. 54 CsML. IV. A. 1003. a. 1806. okt. 4. Nro. 2424. 55 BFL. IV. 1002. a. 1806. okt. 13. Nro. 3195. 56 CsML. ÍV. A. 1003. a. 1806. okt. 27. Nro. 2622. 57 CsML. IV. A. 1003. a. 1806. dec. 4. Nro. 2905/1-2. - Renolt Károly pesti kolompár 1805 tavaszán a kunszentmártoni tanács megbízottaival egy tűzoltás céljára alkalmas öt akós vízipuska készítésére kötött alkut. (JNkSzML. V. 1901. a. 1805. okt. 22. Nro. 66.)