A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

időszak pártállami körülményei révén érthető, hogy a kiállításon, az utolsó pülanatban sikerült egy kisebbfajta botrányt elkerülni: a fiatal, új munkatárs természetesnek tartotta, hogy a korabeli Délmagyar címlapját, amely nagybetűs címmel üdvözölte az új honfoglalást, a kiállítás főhelyén helyezte el. Nem tudta, hogy a problémát az alcímek között a harmadik sorban szereplő Nagy Imre földművelésügyi miniszter jelenti, akinek a nevét megjelentetni sem volt szabad sehol. így ezt a lapot az utolsó pülanatban keUett letakarni más dokumentummal. Az év második felében került sor Szeged kiváló mérnök-polgárának, Vedres 1st vannak az emlékkiállítására, amely születésének 210. évfordulója alkalmából lett megrendezve a Somogyi Könyvtárral közösen. A következő esztendőben a Rákóczi születési évfordulóra emlékezve II. Rákóczi Ferenc emlékkiállítást rendezett a történeti gyűjtemény, szintén a kupolában. Szükséges megjegyezni, hogy ebben az időszakban országosan és helyüeg, kivált képp a múzeum felügyeletei szerve, a Csongrád megyei Tanács, de méginkább a megyei pártbizottság erősen szorgalmazta, hogy a múzeumban is fokozzák az ún. munkásmozgalmi kutatást. A várostörténet és művelődéstörténet különösebben nem érdekelt senkit, a munkásmozgalom annál inkább. A határozott utasítás következében lehetőség nyüt a múzeum történeti tevékenységének és természetesen létszámának a bűvítésére is, mindezt a munkásmozgalmi kutatás címszó alatt. így került sor 1978-ban a Történeti Osztály megszervezésére, a munkatársak számának növelése révén. A TÖRTÉNETI OSZTÁLY LÉTREJÖTTE, 1978. „A NAGY PISTA FIÚK" 1978-ban, a fentebb elmondottak következtében a múzeumba került történészként a kecskeméti múzeum munkatársa, Nagy Ádám és néhány hónap múlva a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára, Sipos József is. Az immár három főnyi társaság hivatalosan is Történeti Osztállyá alakulva üleszkedett be a megyei múzeumi szervezetbe, társulva a már létező régészeti, néprajzi és képzőművészeti, ületve természettudományi osztályhoz. Az új munkatársak megjelenése nemcsak a létszámbővülés miatt, hanem a munka megosztása és differenciálása révén is jelentős változást hozott. Még inkább meghatározó volt, hogy a két új munkatárs Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem szakán végzett és az ő belépésük, ületve az ezt követő években ideérkező további munkatársak, akik a Történeti Osztály tagjaivá váltak, nagyobb részben szintén erről a történelem tanszékről jöttek, amely tanszéknek ekkor és még hosszú ideig, Nagy István volt a tanszékvezető tanára. Nagy István személyét és működését nem itt kell részletesen ismertetni és méltatni. A gyűjtemény szempontjából az a fontos, és meghatározó, hogy tanítványait a korszakra jellemző hivatalos történetfölfogástól eltérően, egy sokkal igényesebb, differenciáltabb, a hangsúlyokat máshová helyező módon oktatta. Elsősorban természetesen a 20. századról van szó, ahol olyan témákra, korszakokra is kitért, amely fölött a hivatalos korabeli történetírás elsiklott, vagy azokat néhány sematikus mondattal intézte el. Ezek között ki kell emelni az 1918-20. közti időszakot, a trianoni békét és az ezzel kapcsolatos változásokat, a Magyarországot érintő demográfiai, politikai, művelődési, közgondolkodási tényezőket, a két háború közti időszak részletes és árnyalt bemutatá-