A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

zat egyik oszlopát. A földszinten kisebb károk keletkeztek, a magasföldszinten elsősor­ban az ablakok törtek be, illetve az ott lévő kiállítási anyagok, vitrinek szintén összetör­tek és bizonyos tárgyak megsérültek. A jegyzőkönyv elsősorban a régészeti vitrineket, és a képzőművészeti anyagot említi. A háborús viszonyok okozta rossz közbiztonsági körülmények miatt több alkalommal is betörtek az épületbe. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban nagyobb kár magát a gyűjteményeket nem érte. 87 Csallány Dezső 1944-ig volt igazgató és ebből az utolsó három év már a háború je­gyében telt el. 1941-ben volt Szeged első bombázása, amikor az első károk érték a múze­umot. 1943-44-ben már a háborús viszonyok oly súlyos tényezőt jelentettek, hogy a múzeum kiállításait lebontották, a tárgyakat becsomagolták és ládákba rakták. A gyűj­temény különböző részeit kitelepítették. A Vár épületbe és a múzeum földszintjére szál­lították le az anyag javarészét, beleértve a kiállított tárgyakat is. A földszint ablakait be­deszkázták, ez jelentett bizonyos védelmet. A könyvek jelentős részét, ületve a képzőművészeti anyagokat Szeged határában lévő tanyákra szállították. Az adatok sze­rint a Történeti Gyűjtemény anyaga a Várban lett elhelyezve. A háború utáni fölmérés megállapította, hogy az okozott károk, ületve többszöri betörés eUenére a Várban, ület­ve a múzeum földszintjén elhelyezett gyűjteményi anyagokban jelentős károsodás nem történt. Az épület, különösen annak magasföldszinti, ületve emeleti része jelentősen károsodott, a tető sérülése következtében az eső és a becsurgó víz komoly pusztítást okozott. Azonban a Történeti Gyűjtemény alapvetően nagyobb károsodás nélkül vészel­te át a vüágháborút. 88 A háború befejeződése után létrejött új viszonyok között természetesen elsősorban az épületekben keletkezett károkat kellett kijavítani, majd először a Somogyi Könyvtár nyüt meg és csak aztán kerülhetett sor a múzeum anyagának és kiállításainak helyreál­lítására. A múzeum az adatok szerint 1946 október 23-án a Szegedi Kultúrnapok kap­csán nyüt meg. Először madárkiállítás és képzőművészeti anyagok bemutatására ke­rült sor. A történeti anyag ekkor még valószínűleg a Várban, ládákban elhelyezve feküdt. 89 Valójában ez a múzeum nyitás egyfajta kultúrpolitikai lépés volt. A háborús károkat nem sikerült teljes egészében felszámolni. Az 1948 február 27-én kelt, és az 1947-es évi helyzetre vonatkozó jelentés arról tudó­sít, hogy folyamatos volt a múzeumban a hétköznapi, ületve vasár-, és ünnepnapi láto­gatás. A tárgyévben több mint 20.000 ember tekintette meg a kiállításokat. A követke­ző mondat viszont azt mondja, hogy 1947-ben is folytatódott az épület rendbehozása, ami azt jelzi, hogy a könyvtári és múzeumi működés csak az épület egy részére korláto­zódott. A jelentés kitér az egyes gyűjtemények gyarapodására, az elhelyezésüket bizto­sító szekrények beszerzésére. Sajnos, ismételten nem történik említés a Történeti Gyűj­teményről, v A jelentés a Nyilvántartás címszó alatt említi, hogy a múzeumba bekerülő anyagok érkezési naplóban, az egyes osztályoknál pedig szakleltárba kerülnek nyüvántartásra. Megjegyzi, hogy a múzeumi anyag rendben tartásában ekkor meghatározó szerepe volt Korek Józsefnek. Viszont a gyűjtemény egészére vonatkozott a következő megállapítás: „A többi múzeumi osztályok hiányos leltározásának kiegészítése szakemberek hiányában a 87 Uo. 365. 88 Uo. 152-153. 89 Uo. 164.

Next

/
Thumbnails
Contents