A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

sok felállítása is, a fentebb említett módon. Elmondható továbbá, hogy a korábbi, még Reizner által kialakult rendszernek megfelelően a múzeumba érkezett történeti tárgyegyüttes nagyobb részben azonnal kiáUításba került és csak viszonylag minimális rész szerepelt raktári anyagként. Megjegyzendő továbbá, hogy az 1918 éwégi történeti leltárkönyv megnyitása után a régiségtári naplóban további történeti anyagot már nem találunk. Ugyanakkor az 1902-ben megnyitott, „A Szeged városi múzeum Szépművészeti Osztályának lajstroma" címet viselő, 168 oldalas nagyméretű leltárkönyv, (amelynek közepébe kötve megtalálható a már fentebb részletesen idézett, Reizner János által vezetett 56 oldalas történelmi képtári napló anyaga is) tartalmaz bizonyos történeti adalékot. 1919 június 29.-i dátummal 214-es szám alatt (61. oldal) részletesen ismerteti Szentgyörgyi István fa honvéd-szobrát amelyet 1915-ben emeltek a szegedi Vöröskereszt megbízásából és azt egy külön, erre a célra épített tető alatt a Széchenyi téren helyezték el. Létével a szobor az I. vüágháborúban harcoló katonákra kívánta a város közönségét emlékeztetni, 1919 nyaráig, amíg a Széchenyi téren állt. Ekkor a városi tanács a múzeumnak adományozta és így került sor az említett beszállításra. Mindez arra utal, hogy Szentgyörgyi István ismert szobrász volta miatt a ma egyértelműen várostörténeti emlékként számontartott szobrot a képzőművészeti anyaghoz sorolták. Ilyen fajta gyűjteményi átfedések a későbbiekben is előfordulnak, azonban a meghatározó anyag ténylegesen és adminisztratíve a művelődéstörténeti gyűjtemény anyagába soroltatott már ebben az időben. Ha a Móra ideje alatt érkezett gyűjteményi gyarapodást nézzük, akkor láthatjuk, hogy történeti leltárkönyv 1920-21-22 folyamán egyenletes, szép gyarapodást mutat. Az anyagok vegyes jellegűek, fegyver, viselet, használati tárgyak, gyógyszertári tartozékok, pártok, egyesületek anyagai egyaránt kerülnek ide, kisebb részben vétel, nagyobb részben adomány ajándék révén. 1922-ben a 638- 641-es szám között négy tételben, 4 részből álló férfi-viselet darabjait találjuk, amely 1922 május 18-án lett beírva, azzal a megjegyzéssel: „Tömörkény István hagyatékából". Ez volt a néhai múzeumigazgató dísz-öltözete. 1922. augusztus 26-án több tétel Kállay Albert főispán részére adott díszokleveleket, albumokat tartalmaz, amelyek a főispán hagyatékából került a gyűjteménybe. (653-668. sz.) 1923-ban a 693-700-as leltári számok közötti anyag ezüstből készült koszorúkat, serleget és egyéb személyi anyagot tartalmaz, amely Erdélyi Kálmán prímás hagyatékából való, a bejegyzés szerint az özvegy ajándéka. Ugyanezen évben érdekes mondat található a 707-749-es számok közötti leltári tételnél: „átvéve a néprajzi tárból". Ez arra utal, hogy az 1890-es évek végétől, különböző számon a néprajzhoz beleltározott tárgyakat helyezték át a történeti anyagba. Elsősorban fegyverekről, büincsekről, és más, valóban helytörténeti vonatkozású tárgyakról van szó. 1923 decemberében kerül bejegyzésre a 766-789-es tétel, amely képeket, tárgyakat, dokumentumokat tartalmaz Tonelli Sándor dr., a Kereskedelmi Kamara főtitkárának adományaként. A 793-828 számok között szereplő katonai vonatkozású anyagok Szalay József dr .városi főkapitány ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. Ezt követi a 829-1053 közötti tételanyag, különböző jelvények, eredetileg éremtárban elhelyezett anyagok átvétele és átleltározása a történeti gyűjteménybe. Mindez szintén az 1923-as év terméke. 1924-ben szintén szép a gyarapodás, elsősorban adományokból: különböző tárgyak, dokumentumok, szép számban fényképek, ex librisek és egyéb dokumentumok.