A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

olyanná amilyen, az nemcsak az eddigiekből, hanem az 1927-ben megjelent, Szeged történetben szereplő könyvtár és múzeum ismertető részből is kiderül, amelyet természetesen Móra Ferenc írt. Ebben a múzeum rövid történetét áttekintve úgy látja, hogy: „1924-gyel olyan nagyarányú fejlődése kezdődött meg a Somogyi-könyvtárnak és Városi Múzeumnak, amilyet még a jövőbelátó Somogyi Károly sem remélhetett. Befelé életszükséglet, kifelé címer. A legeredményesebb tömegnevelő, a legmodernebbül rendezett könyvanyagával és muzeális gyűjteményeivel, amelyeknek látogatása rendes vasárnapi szórakozása a külvárosi, állítólag a legnehezebben megfogható parasztnak.... "

71

A történeti gyűjteményre vonatkozóan Móra itt is megjegyzi, hogy az ő igazgatási idejére esik a művelődéstörténeti osztály felállítása, ami egyértelmű utalás arra, hogy ő látta szükségét ezen önálló osztály létrehozásának. Mivel leírja, hogy Cs. Sebestyén Károly, aki 1920 óta teljesít szolgálatot a múzeumban, a szépművészeti gyűjteményt és a néprajzi osztályt kezeli, továbbá Czógler Kálmán a természetrajzi osztály vezetője, Szár Gyula a néprajzi osztályban ténykedik, Banner János a numizmatikai gyűjtemény őre, és a művelődéstörténeti osztályt nem említi, ebből következik, hogy ezt főként Móra maga intézte. Fentebb a gyűjteménygyarapítás kapcsán említett egyéb megjegyzéseiből is arra következtethetünk, hogy a várostörténeti, történeti, művelődéstörténeti anyagot ő tekintette szíve ügyének.

72 Móra a fentebb említett ismertetőben büszkén említi: „A múzeumi termekben kalauz nélkül is bárki eligazodik, mert egyetlen tárgy sincs magyarázó felírás nélkül kiállítva, s ez az, amiben a szegedi múzeum megelőzte az ország minden múzeumát, s amivel az utóbbi 10 év alatt úgy meg tudta fogni a közönség érdeklődését. "

73 Az említett múzeumismertető részben külön alcím alatt ismerteti a kiállításokat: „A múzeum öt osztályán kívül a földszinten van elhelyezve a néprajzi és a művelődéstörténeti osztály, a magasföldszinten a lépcsőházban a szépművészeti gyűjtemény és a régiségtár, az emeleten a természetrajzi osztály." Ezután leírja a néprajzi anyagot, amely 6787 db-ot számlál, majd rátér a művelődéstörténeti osztály anyagára, amelyet részletesen ismertet. A négy szobában elhelyezett gyűjteményegyüttes részletes leírása a következő: „A művelődéstörténeti osztály 704 darab tárgya négy szobában van elhelyezve. Egyet a világháború emlékei töltenek meg, köztük van a híres doberdói fa, - az a nevezetes szederfa, amely a negyvenhatosok állásait védte s amelynek csonkára ágyúzott törzsét József főherceg hazaküldte a frontról Szegednek s itt van elhelyezve egy tépett nemzetiszín zászlócska is; ennek meg az a nevezetessége, hogy 1918 október 31-től 1919 augusztus 3-ig a szegedi városháza tornyán lobogott. Ez volt az egyetlen magyar nemzeti lobogó, amely a proletárdiktatúra alatt is szabadon lengett a magyar földön. A másik termet régi fegyverek töltik meg, a középkortól a szabadságharcig, köztük van a jus gladii-vel felruházott régi Szeged állítólagos hóhérpallosa is. Ebben a teremben látható a sokat emlegetett, de kevés ember által látott deresnek egy igen érdekes példánya is. Nyilván mutatja, hogy miről kapta a nevét ez a hírhedt büntetőeszköz: a négylábú padnak hosszúnyakú tófeje volt, amelyen bizonyosan nagyon jó fogása esett annak, akit meglovagoltattak rajta. 71 Szeged, szerk.: KISS Ferenc, TONELLI Sándor, Sz. SZIGETHY Vilmos, Budapest, 1927. A vonatkozó könyvtár-, múzeumtörténeti rész 292 - 304. sz. A fentebb idézett rész 295. 72 I. m. 297. 73 I. m. 297.