A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

nagy részét magam szedtem össze 15 év alatt, de az elrendezés nem tetszik nekem. Azt pestiek csinálták, nincsen benne magyar lélek és főképp nincs benne tanítás. ... Nekem most az a tervem, hogyha az Isten erőt ád hozzá, - ... akkor én átszervezek itt mindent. '^

7 Mindezt azért hangsúlyozza Móra, mert ismert a korábbi, de későbbi leírásokból is, hogy bizonyos anyagegyüttesek, amelyek ma a történeti gyűjtemény kategóriába tartoznak, ekkor még a képzőművészeti, ületve a néprajzi anyagban szerepeltek. De nem éri be ennyivel és mondhatnánk a 20. század második felének modern muzeológiáját idéző, népszerűsítő, előadás-sorozatot is tervez. 1924. május 12-én a városi tanácshoz írt levelében vázolja fel elképzelését. Azt írja „...intézeti munkatársaimmal együtt bejelentjük, hogy a Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum anyagára támaszkodva szegedi vonatkozású, tudomány-népszerűsítő előadásokat rendezünk a Kultúrpalotában, amelynek során egyrészt gyűjteményeinket élőszóval is megismertetjük a közönséggel, másrészt a város múltját is megismertetjük azokkal, akiknek sem idejük, sem módjuk nincs arra, hogy helytörténeti tanulmányokkal foglalkozzanak. ... Szeged történetéből: Római maradványok Szegeden - A szegedi Vár története - Látott-e törököt a kioszk? - Szeged kövei - Pör a kőbárányért - A középkori Szeged - Hogy lett Szegedből szabad királyi város? Nemesi diplomák - Dugonics kora - Szegedi boszorkányok és ördögidézők - Egyházi régiségek a múzeumban - A biedermeier Szeged - Mi volt a Sóhivatal? - A régi Szeged váropsképei - Régi szegedi térképek - Szeged címerei - A rekonstrukció relikviái - Régi szegedi nyomtatványok - A szegedi újságírás története 1848-tól az árvízig - A szegedi színészet története - Régi szegedi festők - Régi szegedi kéziratokkal illusztrált grafológiai előadás. ... Minden második hét szombatján du. 1/2 7-től 1/2 8-ig lenne egy előadás, a Múzeumbarátok Egyesületének tagjai és általában azon közönség számára, amelynek inkább ez az idő felel meg, és ugyanezt az előadást vasárnap délelőtt megismételnők. ..."

68 Érthető, hogy az agüis, valóban komoly eredményeket elkönyvelő Móra nehezen viselte azokat az elsősorban politikai jellegű támadásokat, amelyek az 1918-19-es forradalmakban játszott szerepe miatt a Horthy időszak első évtizedében érték. A támadások miatti düh és a vitathatatlan szakmai eredményeinek a semmibevétele diktálta azon sorait is, amelyeket 1925 május 9-én, Iván Mihályhoz írt levelében olvashatunk és amelyben közbenjárását kéri, hogy a sajtóban hagyjanak föl az ellene irányuló támadásokkal: ...„légy kedves odahatni, hogy múzeumigazgatói működésemnek hagyjanak békét olyan emberek, akiknek múzeumvezetésről fogalmuk sincs, s akiknek sejtelme sincs arról, hogy Szeged Kultúrpalotáját egy élet fáradázosával én tettem mintaintézetté, amely ma országos büszkesége a magyar kultúrának. ,<69 Azt, hogy a történeti gyűjtemény Móra igazgatósága alatt kapta azt a jelentőséget, amelyről már szóltunk, azt 1927-ben, a Városi Múzeum és Somogyi Könyvtár éves tevékenységéről készített jelentésében is olvashatjuk. Ennek végén említi a múzeum munkatársait, akiket név szerint felsorol, és megjegyzi: „Móra Ferenc igazgató, 1917 óta. ...s az ő igazgatósága idejére esik a művelődéstörténeti osztály felállítása;"

70 Azt, hogy Móra büszke az általa vezetett intézményre, amely az ő tevékenysége eredményeként lett 67 I. m. 327. Vajas személyére 1. bővebben ZOMBORI István: Egy írástudó szegedi parasztpolgár a 20. század elejéről In: Móra Ferenc Múzeum Evkönyve. Történeti Tanulmányok. 1. Szeged, 1995. 205-240. 68 I. m. 330-331. 69 I. m. 331-332. 70 I. m. 338.