A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

1887-ben mindössze hat tétellel gyarapodik a gyűjtemény. Ezek közül a 2-5 szám alatt fegyverek, ágyúgolyók, honvéd-atilla szerepelnek. Mindegyik, akárcsak az 1886-os hasonló jellegű anyagak, adományból származnak. 1888- ban ágyúgolyók, mellvértek, használati tárgyak, kardok, gyűrűk kerülnek be adományként a gyűjteménybe. Az egész évi gyarapodás 10 tétel. A fent említett történeti jellegű anyag a 3-10. szám alatt szerepel. 1889- ben különböző gyűrűk, puskagolyók, és egyéb anyagok mellett igen jelentős tételként Szeged város adománya jelenik meg, amely a polgárőrség zászlait, valamint különböző fegyvertartozékokat, egyenruha részeket, illetve színes, történeti vonatkozású nyomatokat tartalmaz (20-24; továbbá 28-40). Az 1889-es év kiemelkedő darabja a 41-es számú tétel, egy fényképeket tartalmazó tabló: az 1848-49-es 3-as Honvédok 1889-es találkozóját örökíti meg és tartalmazza azoknak a fényképét, akik még életben voltak. Ez a tétel egyébként a fotónak, mint műfajnak a megjelenését is jelenti a gyűjteményben, amely az ezt követő években számos szép, helyenként időben jóval korábbi fényképpel is gyarapodik. Minden bizonnyal Reiznernek komoly gondot jelentett a gyűjtemény ilyen mértékű gyarapodása, ületve, hogy ezeket az anyagokat valószínűleg ládában, szekrényekben hogyan helyezze el az időközben megnyílt könyvtár folyosóján. Ferenc József király jelenlétében, 1883 október 16-án került sor a Somogyi Könyvtár ünnepélyes megnyitására, az akkori főreáliskola földszinti részén. Ez a mai központi egyetemi épületet jelenti a Dugonics téren és a pontos korabeli alaprajzok szerint azt mondhatjuk, hogy az előcsarnokba lépve, a földszinten balra elhelyezkedő termek szolgáltak a Somogyi Könyvtár könyvtári gyűjteményének elhelyezésére, a könyvtár működésére és - tehetjük hozzá - az említett történeti régiségtári gyűjtemény elhelyezésére is.

4 A korabeli beszámolókból tudjuk, hogy 1885-ben a város megvásárolta Lászy Vilmos színigazgató gazdag, de meglehetősen vegyes gyűjteményét, amelyben különböző pénzek és régiségek szerepeltek. Mindez hozzájárult sürgető kényszerként ahhoz, hogy mielőbb sor kerüljön a városi múzeum tényleges létrehozására.

5 De Somogyi Károly ellenkezése miatt ez csak az adományozó 1888. március 20-án bekövetkezett halála után valósult meg. Ezt követte azonnal a Történelmi- és Régiségtár felállítása, amely a Somogyi Könyvtár termei mellett további két helyiség átengedése révén immár kiállítási anyagként is helyet kapott.

6 Mindebből következik, hogy a múzeum, mint közgyűjtemény, 1888-ban vált a városban elismertté, de még nem látogathatóvá. A múzeumi rész szakszerűségét tekintve Reizner nagyon gondosan járt el. 1888 őszén fölutazott Budapestre és ott tanulmányozta a már működő országos múzeumi rendet és eszerint tervezte az itteni kiállítást. A megnyitása 1889-re volt tervezve, de nem készültek el a megfelelő berendezések.

7 Tudjuk a korabeli beszámolókból, hogy a várbontásból előkerült, különböző kövek és anyagok, amelyek az ismert szegedi építőmester, Kovács István jóvoltából maradtak meg, ekkor kerülnek be a múzeumi gyűjteménybe. A város tulajdonát képező Szent Dömötör templom pedig átadta a különböző céhzászlókat, amelyeket addig a templomban tároltak. A korabeli szokás szerint gya4 I. m. 44. 5 I. m. 50. 6 I. m. 50. 7 I. m. 50. 8 I. m. 50.