A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS Edit: Kilencvenhat magyar hadifogoly százharminchárom el nem küldött levele 1944 decemberéből

csak utaltak, „minden gondolatunk a tiétek" (H. F. és T. J.), egyetlen levélíró fogalmazott konkrétan: „nagyon sajnos hogy a karácsonyt nem együtt töltjük és a disznó vágáson nem tudok otthon lenni" (P. S.).

31 Következetesen visszatérő része a leveleknek, szám szerint 17-nek az íróval egy faluba vagy valamelyik szomszédos, közeli településre való társak megnevezése és a kérés, értesítsék azok hozzátarrtozóit is. Ebből következik, hogy a 96 levélíró mellett még 33 másik katonatárs neve is előfordul (nem egyé több levélben is). A levélírók lakóhelyére egyelőre csak a korabeli címzésekből tudunk következtetni. A 96 levélíró 133 levelét, üzenetét 84 településre kívánta eljuttatni. Leszámítva a barátoknak, távolabbi rokonoknak szóló leveleket, csak a szülőknek, a feleségeknek írottak címeit, valamint a levelekben helységekkel együtt feltüntetett társakat figyelembe véve 131 fogoly lakóhely szerinti illetőségét lehet megállapítani. Eszerint a foglyok a fővárosból (9) és a korabeli Magyarország 24 megyéjéből származtak, a legtöbben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből (25) és Tolnából (14). Heves megyei volt 11, szatmári 10, bács-bodrogi 9, 6-6 Borsod és Szabolcs vármegyei. Öt-öt fogoly volt Békés, Bihar, Csongrád és Fejér, három-három Udvarhely és Jász-Nagykun-Szolnok, kettő-kettő Hajdú, Maros-Torda, és Sopron vármegyei. Egy-egy hadifogoly származott Csanád, Gömör, Hont, Komárom, Mosón, Somogy, Veszprém, Zala és Veszprém vármegyékből. A hadifoglyok lakóhely szerinti megoszlásából feltételezhetjük, hogy többségüket közvetlenül a harcok előtt, nagy valószínűséggel az 1944. október 15-i sorozások-mozgósítások idején hívhatták be, mintegy feltöltendő a 3. magyar hadsereg alakulatait. * * * A bemutatott hadifogolylevelek egyidőben, egy csoport tagjai által íródtak. Az írások keletkezését befolyásoló külső tényezők miatt mind az elemzés, mind a levonható következtetések, általánosítások csak feltételesek, behatároltak lehetnek. Nehezíti az elemzés mélyítését, hogy egyelőre ismeretlenek a levélírók személyes adatai (életkor, foglalkozás, iskolai végzettség stb.), hiányoznak a háború alatti tevékenységükre (mikor vonultak be, voltak-e korábban már a fronton, hol harcoltak stb.) vonatkozó adatok és semmit sem tudunk hadifogságukról (kijutottak-e Foccániba, onnan hova kerültek, hazatértek-e és mikor). 31 H. F. ésT. J. (14.), P. S.? (42.) 32 A szovjet hadifogságból visszatértekre vonatkozóan igen gazdag, nagy mennyiségű adat található a Magyar Országos Levéltárban. Sajnos, az egyes személyekre vonatkozó iratok túlnyomó részét mind a Népjóléti Minisztérium, mind az Országos Hadigondozó Hivatal anyagából kiselejtezték. A meglévő segédkönyvek (iktató, mutató) adatai pedig nem elegendők a személyek azonosításához. A debreceni hadifogolyátvevő bizottság 1946-47. évi anyagához készült számítógépes segédlet, de ebben a levelekben előforduló 126 személy közül egy sem szerepel. Az 1948-49. évi iratanyaghoz csak a korabeli jegyzékek vannak meg, márpedig, ezekből, kb. 85-90.000 név közül hagyományos módszerrel felkutatni akárcsak a levelekben szereplők adatait képtelenség. Valamivel jobb a helyzet a Hadtörténeti Levéltárban található veszteséglajstrommal: az 1944 augusztusa utáni veszteségről készített személynév mutatóból 14 foglyot sikerült azonosítani. Az Új Magyarország c. újságban 1992. III. 25-1993. június 30. között Elhunytak - valahol Oroszországban címmel közölt névsorban 18 a levelekben is előforduló személyt találtam, a rendelkezésre álló adatok azonban a hiteles azonosításra nem elegendőek. Próbaképpen a Bács-Kiskun (Kecskemét) és a Heves (Eger) Megyei Levéltárban megkíséreltük felkutatni e két