A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
két gyermekkel, s balra az első kép, a Nikássy által a XVI. századi ráfestésnek tartott Veronika kendője ábrázolás alatt lehetett a Mária Kleofás ábrázolás. Az ablak bal oldalán lévő magányos női alakot a szerző Antiochiai Szent Margittal azonosította, aki szintén gyakori kísérője volt a Mettercia-ábrázolásoknak. Az ötödik képet, a kompozíció jobb szélén lévő férfi szentet a sokféle analógia miatt (Szent Lukács, János evangélista, Máté evangélista stb.) nem tudta pontosan azonosítani. 86 Mivel Gervers-Molnár Vera összefoglaló munkája, majd Dávid Katalin kutatása egybehangzóan a XI. századra datálta a kiszombori rotunda építési idejét, az Árpád-kor kutatói átvették ezt a kronológiát. Dercsényi Dezső korrigálta a korábbi XIII. századi datálást, s a Magyarországi művészet története V. átdolgozott kiadásában már a XI. századi eredetet fogadta el, s felső-olaszországi, vagy esetleg a bizánci befolyás alatt álló balkáni területek közvetítő hatását villantotta föl 87 a Kiszombor-Karcsa-Gerény csoport keletkezésével kapcsolatban. Revideálva korábbi álláspontját, a XI. század végén épült körtemplomként említette a Magyarország művészeti emlékeit összegyűjtő újabb munkajában Genthon István is. Bakay Kornél a legrégebbi magyarországi falusi kerektemplomként tartja számon a kiszomborit, s építését a XI. század elejére, 1010 és 1020 közé tette. 89 Györffy György Dávid Katalin kandidátusi értekezéséről készített opponensi véleményében egyenesen „egy fontos bizánci jellegű emlék"-röl és „bizáncias körtemplomról" írt a kiszombori rotunda kapcsán, s összefüggést keresett a Kiszomboron talált bizánci pénzleletek, 90 valamint a kiszombori templom között, majd megállapította, hogy „...komolyan megfontolandónak tartom, hogy a körtemplom építését egy évszázaddal korábbra tegyük és a tényleges első görög misszióhoz kapcsoljuk". 91 Györffy György ezt az álláspontját erősítette meg a Szent Istvánról írott monográfiájában, 92 majd a Magyarország története I. kötetében is akként, hogy a bizánci kereszténység jelenlétét bizonyító tárgyi emlékek között külön kiemelendőnek tartotta a kiszombori műemléket. „Mivel a bizánci kereszténység tárgyi emlékei főként a Tisza vidékén kerültek elő - írta -, a megkeresztelkedett és 955 után is buzgó keresztény gyula lakhelyét itt kell keresnünk. Zombor gyula kiszombori szállásán, egy hatkaréjos, bizánci jellegű körtemplom közelében éppenséggel Konsztantinosz Romanosz császár aranypénzei (959-963) [...] került[ek] elő, ami össz86 Uo. 48-51. 87 A magyarországi művészet története, főszerk.: FÜLEP Lajos. Szövegkötet. Bp. 1970. Ötödik, átdolgozott kiadás. 30. és 80. Ezt ismételte meg - Karcsa kapcsán - a románkori építészetről írott monográfiájában is. Lásd: DERCSÉNYI Dezső: A románkori építészet Magyarországon. Bp. 1974. Helikon-Corvina. 194. Olaszos hatásra utal Juhász Kálmán is. Lásd: JUHÁSZ Kálmán: A csanádi püspökség története (1307-1386). 80. 88 GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. 2. átdolgozott kiadás. Átdolgozta: DERCSÉNYI Dezső. [Bp]. [1974]. 397. 89 BAKAI Kornél: A magyar államalapítás. Bp. 1978. Gondolat. Magyar História. 157. 90 KISS Mária Hortensia. 17., Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. főszerk.: SZÉKELY György. Bp. 1984. Akadémiai. I. 653,. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977. Gondolat. 47. 91 GYÖRFFY' György: Opponensi véleménye Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiájának rekonstrukciója c. kandidátusi értekezéséről. - Művészettörténeti Értesítő. 1974:4. 333. Az értekezésről készült másik opponensi véleményt lásd: ZÁDOR Mihály: Opponensi véleménye Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiájának rekonstrukciója c. kandidátusi értekezéséről. - Művészettörténeti Értesítő. 1974:4. 325-336. 92 GYÖRFFY György: István király és müve. 47. és 349.
