A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)
LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben
1835 1859 II. Rész A plébániáról, filiákról, oratóriumokról, kálvária kápolnákról, szerzetesrendekről és ezek kolostorairól, templomairól és kórházairól, a szegények intézményeiről, a szobrokról és keresztekről, a plébánosról, az ő káplánjáról, házanépéről és jövedelmeiről, a plébánia jövedelmeiről, kegyuráról és földesuráról. 1. § A plébánia eredetéről és állapotáról. Makó kétségtelenül rendelkezik a városok látványos régiségével és nagyszámú népességével. Valószínűleg a magyar egyház boldogabb idejében itt plébánia is volt. Abban az időben, mikor az országot a barbárok 27 fegyverei uralták, és a pártoskodás mindent nyomorultul összekevert, úgy tűnik, a 16. század közepén ez szerencsétlen módon elpusztult. Az idevaló és a szomszédos híveket sokáig Szt. Ferenc rendjének szegedi szerzetesei 28 ahogy lehetett, ellátták. A 18. század kezdetére, miután ezekről a vidékekről a török zsarnokságot elűzték, s az utolsó igen nagy belháborúk is elcsitultak, különösen II. Rákóczi Ferencnek 1711-ben befejeződött mozgalmai után kezdtek a római katolikus hívek nagyobb számban letelepedni Makón. A lelkek gondozását a ferencrendi atyák konventjükből saját kebelükben oldották meg, míg később végül a makóiak az istentiszteletek végzésére fűzfavesszőből egy templomocskát tudtak építeni. Hogy akkoriban mily csekély számban voltak itt hívők, azt leginkább a megkereszteltek első anyakönyve mutatja, mely szerint 1712-ben csak 16, 1713-ban pedig 33 volt a keresztség szentségében részesülők száma. Ebben az évben már van saját plébánosuk, Pesty István, 1718-ban pedig már szilárd anyagból kezdtek egy másik templomot építeni, melyet egészen 1772-ig látogattak, miután a mostani már elkészült. Úgy tűnik, a makói hívek a 18. század előtt leginkább Szentlőrinc és Kopáncs 29 nevű birtokokon laktak, hiszen az előbbi helyen még manapság is előtűnnek a Szt. Lőrinc tiszteletére szentelt templom alapjai, és a makói plébániatemplomban