A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben

Egyházlátogatás a makói Szent István-plébánián 1835-ben és 1859-ben (I.rész) LAKATOS PÁL - ORBÁN IMRE A kánoni látogatás az Egyház ősi gyakorlata. Fontosságát a püspökök is látták, ezért lefolyásának menetét a tridenti zsinaton részletesen szabályozták. Magyarországon a zsinati intézkedések érvényesítése a török háborúk és az osztrák uralommal szembeni szabadságküzdelmek miatt késett, de ez csak időbeli csúszást jelentett. A XIX. századi magyar főpásztorok közül kiemelkedik Lonovics József csanádi püspök (1834-1848), aki ún. generális canonica visitatiot tartva négy év alatt az egész egyházmegyéjét végigjárta. A visitatio tartalmát az általa kiadott „Articuli pro apparando visitationis canonicae parochiarum Dioecesis Csanadiensis praeliminari opere" című utasítása határozta meg. Menetét az „Ordo ad recipiendam suam illustritatem episcopalem occasione canonicae visitationis" című irata szabályozta. Ezen minden plébániára kiterjedő szempontok alapján sikerült a fópásztornak egységes képet kapnia, melynek dokumentumai mára a kor szempontjából fölbecsülhetetlen értékű forrásokká váltak. Dolgozatunk ezen most megjelenő 1. részében a fönti utasításoknak megfelelően Makón, az akkori Csanád Vármegye székhelyén 1835-ben és 1859-ben végzett eljárások jegyzőkönyveit közöljük egymással párhuzamosan. írásunk 2. részét Évkönyvünk következő számában adjuk közzé. Mint mondtuk tehát,a kánoni látogatás az Egyház ősrégi szokása, melynek nyomai a kereszténység korai századaiba, sőt egészen az apostolok idejébe vezetnek vissza. Az ilyen fajta látogatások a történelem folyamán igen hasznos gyakorlattá alakultak, ezért a későbbiekben nem egy zsinat határozottan megkívánta, hogy a püspökök vagy az őket helyettesítő főesperesek elvégezzék a joghatóságuk alatt lévő plébániák vizitálását, ily módon is gondoskodva az ott folyó hitélet rendszeres fölügyeletéről, javításáról. Ezen intézmény igazi jelentősége a reformáció után mutatkozott meg, mikoris a viszonyok veszélyesen összekuszálódtak, s gyakran a hívő nép előtt sem volt világos, mely felekezethez és miért éppen oda tartozott. Ebben a helyzetben meghatározó jelentőségűvé vált egy-egy ilyen, a kérdéseket mélyükig tisztázó egyházlátogatás. Jelentőségüket az Egyház vezetői