A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

való tartását tárgyazó célerányos felterjesztései s az e tárgyban fennálló küldöttségű e részbeni határozásainak halasztást nem szenvedő sikeresítése, középületeink fenntartását és a földmérősége ideje alatt épülteknek legalkalmatosabb mi móddal lehető érpíttetéseket illető, s helyben hagyást nyert vélemény adásai, majd a községeinkben uralkodott, veszedelmes házi sűrűségeknek kiirtása s rendetlenségeknek helyrehozása, nem különben némely megyénkbeni birtokok határának hivatalos megbízatása következésében pontosan való felmérése s rendelkezései átaljában pedig, szoros értelembe vett hivatalának körén kivül is, a közjó előmozdítására nézve, önként, magától indíttatva kimutatott buzgó törekedése, mint földmérői hivatalában való ügyességének, serénységének és pontosságának megannyi nyilvános bizonyságai előttünk tudva lévén."

25 * Orczy Lőrinc királyi biztos vezetésével 1832-ben sikerült az országos szervek figyelmét is felhívni a Maros mentén húzódó települések veszélyes állapotára. A szabályozás gondolata ismét előtérbe került, és az érdekeltek egy gyors megoldásban kezdtek reménykedni. A továbbiakban mégis katasztrófák sorát kellett átélni, de egy évtized múltán csak hozzákezdtek a legkritikusabb hajlatok átvágásához. Királyi biztosok, megyei tisztviselők, földmérők, városi elöljárók sora váltotta egymást, mire a tényleges munkálatok megindulhattak. Menet közben pedig az új csatornába való víz bevezetése okozott nehézségeket. A szabályozás gondolatának megszületésétől a megvalósulásig Makó esetében fél évszázadra volt szükség.