A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

Erklaerung (Jelmagyarázat) 1. Die laut der Karte des Torontaler Herrn Comitats Ingenieurs in Vorschlag gebrachten und bey der Maros Regulirungs Commission im august 1832 gemeinschaftlich beschlossenen Maros Durchstiche. (A Torontál vármegyei mérnök úr javaslatában előterjesztett térképe alapján és a Maros szabályozási bizottság 1832 augusztusában egyöntetűen meghatározott Maros-átvágások.) 2. Die übrigen noch einstweil suspendierten Durchstiche. (A többi még egyelőre felfüggesztett átvágás.) 3. Die schon bestehenden oder alter Maros Ufer Eindänmungen. (A már meglévő avagy a régi Marospart töltésrendszere.) 4. Die neu projektirten Dämme. ( Az újonnan tervezett töltés.) A térképszelvény szabad felülete tömören összegzi német nyelven a királyi biztos vezette tanácskozáson elfogadott véleményeket, illetve a hozzá kapcsolt iratok summázatát. A fő szöveg címe: Actenmässige Übersicht. Der bey der königlichen Maros Regulierungs Commission im Jahre 1832 von den Herrn Ständen der Löbl Comitate mit Beystimmung des Königl. Herrn Commissairs beschlossenen und von der hohen Landesstelle genehmigten Dringenden Maros Durchstiche. (A Maros-szabályozás királyi bizottságánál lévő, az 1832. évben a tekintetes vármegye vezetői, királyi biztos határozatával eldöntött és a magas kormányzat által engedélyezett sürgős Maros átvágások iratainak okiratszerű [részletes] áttekintése.) Ezt 1834. augusztus 27-én, Budán, Zelenka lajos királyi hajózási mérnök és Rauchmüller Ferenc igazgató hitelesítette. A királyi biztos a behajózás és a tanácskozás jegyzőkönyvét felküldte a helytartótanácshoz, amely a benne foglaltakat véleményezte. „A Marosnak tökéletes regulátiójára több szükséges előkészületek hibáznak, most csak olyan igazítások történhetnek meg, melyek egy vagy más tájéknak mentése végett elkerülhetetlenek."

22 Csanádtól a torkolatig egyedül a makói három átvágást szentesítette és a munkálatok felvigyázására Schmidt György földmérőt nevezte ki. Elutasította azt a helyi óhajt is, hogy a só árának felemeléséből fedezzék a munkálatok költségét. Torontál vármegye nem volt elégedett a felső döntéssel, 1833 januárjában közvetlenül a helytartótanácshoz fordult, kérve a királyi biztosság által szükségesnek elismert deszki átvágások engedélyezését, az új töltéseiket csak ebben az esetben tudják megépíteni. Nem értettek egyet Schmidt György kiküldetésével sem, a munkálatokat saját földmérőjük felügyeletével kívánják végezni. A helytartótanács engedélyezte a Deszk alatti X-X és Y-Y átvágásokat, mégpedig úgy,