A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

menthetése tekintetéből szükségeseknek ösmértettek volna, minthogy azonban ezen általvágásoknak már egybefüggései lennének a Maros torkolattyának regulázásával, ennek megállapítása pedig Királyi Biztos Eő Méltósága által szabad királyi Szeged városában folyó hó 29-ik napjára rendelt tanácskozás elhatározásától függenek, ugyanezért ezen általvágásoknak jelenvalólag leendő megállapítására a Kir. Biztos Eö Méltósága valamint a Tekintetes Küldöttségek elállottak."

18 A következő napokban Szegeden folyt a tanácskozás, ahol a királyi biztos összegezte addigi tapasztalásukat és leszögezte: „A Maros tökéletes regulációjáról addig szó sem lehet, míg annak recipienseik nem reguláztatnak, e jelenvaló útjában a Maros regulátiójában csak annyiba ereszkedhet bé, amennyire azt a Maros partján fekvő némely helységek végső veszedelme nélkül elhalasztani nem lehetett."

19 A megoldásra váró feladatok tekintetében a csoportérdekek különbözősége miatt nehéz volt egységes álláspontot kialakítani. Kulcskérdésnek számított a Maros torkolatának rendezése. A helytartótanács által kiküldött rajz Szeged alatt 0-0,P-P, Q-Q, R-R irányban javasolja a Maros vizét a Tiszába vezetni, mások elképzelése szerint Vetyehát-Tápé irányában, Y-Y, Z-Z átvágásokkal a város felett kell ezt megoldani. Ez utóbbi megoldás Szeged kereskedelmére nézve előnyösebb, sőt a gyors folyású Maros vize a vízimalmok sebesebb járását is eredményezné. Rauchmüller Ferenc főkormányzó vízügyi szempontból mindkét megoldást elfogadhatónak tekinti. Szeged városa azt kérte, hogy a „Maros Tiszába való befolyásának változtatása akkorára halasztasson, míg a Maros tökéletesen reguláztatni s mindazon okok megvizsgáltatni fognak, melyek tetemes károkat okozhatnak."

20 Szeged oltalmára viszont minél előbb megfelelő töltést kell építeni. A másik kérdéscsoport, hogy a Maros felsőbb szakaszán lehet-e átvágásokat eszközölni. Csongrád vármegye küldöttsége tartotta magát ahhoz az elvéhez, hogy „még a fő recipiens (vagyis a Tisza) nem reguláztatik, addig a kisebb folyóknak regulázása célarányos nem lehet", de a makói és a deszki átvágásokat tudomásul veszi. Szegednek a deszki X és Y átmetszések ellen nincs ellenvetése, de a Z jelühöz csak akkor járulhat hozzá, ha elkészülnek a megfelelő töltései. Újszeged sorsáról is döntést várnak, hozzá csatolják-e Szegedhez, vagy nem. A deszki uradalom a makói átvágásokban mindaddig meg nem egyezhet, ameddig az alsó deszki átvágást nem eszközölnék. A zombori uradalom azért tiltakozott a makói átmetszések ellen, mert a szabályozás során sokkal nagyobb terület esik át, mint ami neki jut. A bizottság szerint ez nem ennek a megbeszélésnek a tárgya, ebben a zombori és a püspöki uradalomnak kell megállapodnia.