A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

TÓTH Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből

8. Az 1828 eszt. minden öl 3 nap 7 830 9. Az 1829 eszt. minden öl 3 nap 7 830 A nyomási töltésekre fordított napszámok 67 860 A Méltóságos Földes Uraság allodiális földjeinek oltalmára felállíttatott töltésekre fordítódtak következendő napszámok, mely töltések 3 052 ölet tesznek 1. Az 1822-ik esztendőben egy öl töltésre felment 4 nap 12 208 2. Ugyanazon esztendei őszön egy ölre 3 nap 9 156 3. Az 1823-ik esztendőben egy ölre 4 nap 12 208 4. Az 1824-ik esztendőben egy ölre 3 nap 9 156 5. Az 1825—ik esztendőben egy ölre 2 nap 6 104 6. Az 1826—ik esztendőben egy ölre 2 nap 6 104 7. Az 1827—ik esztendőben egy ölre 2 nap 6 104 8. Az 1828—ik esztendőben egy ölre 3 nap 9 156 9. Az 1829—ik esztendőben egy ölre 3 nap 9 156 összvesen 79 352 Öszvesen a töltésekre tétetett napszámok summája: 529 412 A töltések műszaki állapotára a megyei földmérő ügyelt, a mindenkori mérnök tagja volt a marosi és úti töltésekre ügyelő küldöttségnek. Giba Antal megyei földmérő kezdeményezésére a városi tanács a borbíró, a koldusbíró, a malombíró, a hegybíró tisztség mellé létrehozta a töltésbírói hivatalt is. A töltésbíró a töltések vonatkozásában olyan hatalommal bírt, mint a város bírája a közdolgokban. A töltésekre ügyelő megyei küldöttség rendelkezéseit kellett végrehajtania, felügyelt a föld és a ház szerint kijelölt töltésépítési munkákra. Megbízatása meghatározatlan időre szólt, javadalmazása a közszolgálatok terhétől való felmentésen túl évi 100 forint.

14 A város határában lévő marosi töltéseket a házak és a földek után osztották fel. Minden negyed jobbágytelek után ugyanakkora töltés esett, mint egy ház után. 1836-ban a házak száma 2 975 az 518 sessió fertályokba 2 075 az erő összesen 5 050 A töltés hossza 12 626 öl, egy egységnyi erőre (vagyis minden ház és 1/4 teleknyi föld után) 2 öl 3 láb hosszúságú töltés esik. Ennek kiszámítását és kivetését Giba Antal készítette el, a munka felügyeletét a töltésbíró látta el.