A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

jelentette, hogy „az iskola tanulmányi színvonala az előző évhez képest 60 százalékkal emelkedett. [...] Az iskolában egyetlen egy tanuló sem bukott meg. A 120 vizsgázó közül 12 tanuló hármas eredményt ért el, a többi 4-est és 5-öst."

101 Arról azonban nem rendelkezünk egzakt forrással, hogy ez az ugrásszerű színvonalnövekedés mennyire volt megalapozott, s mennyiben származott csupán a túlhaj-tott versenyszellem torz liberalizmusából. Az iskola aktív szerepet vállalt a tanulók tanórán kívüli nevelésében, amit - annak ellenére, hogy mindez sok esetben a tévesen értelmezett „tervszerűség" szellemében történt

102 -, mindenképpen pozitívan kell értékelni. Már 1950 elején megalakult Boleman Dénes vezetésével egy repülőmodellező szakkör, amely éveken keresztül eredményesen működött.

103 Rendszeressé váltak (havonta 4-5 alkalommal) a színház és mozilátogatások. Létrejött egy színjátszókör is, amely már a makói kultúrotthon (a volt Hagymaház) avatásán, 1950. augusztus 20-án nagy sikerű műsort adott.

104 1952 februárjában az iparitanuló-iskolák számára Hódmezővásárhelyen megrendezett kultúrbemutatón a „Halálba táncoltatott lány" című népballada előadásával egyik legemlékezetesebb sikerét érte el a színjátszókör. A Viharsarok tudósítása szerint „A székely népballada előadása a kultúrverseny kiemelkedő száma volt s egyben irányt mutat arra is, hogy kultúrcsoportjaink milyen módszerrel tudják legeredményesebben színpadra vinni a népballada gazdag mesevilágát."

105 Áprilisban a kecskeméti kerületi kultúrversenyen (Bács-Kiskun és Csongrád megye tanulói vettek részt) a Kőműves Kelemen című táncos-énekes székely népballadát adták elő. Az előadás sikerét jelzi, hogy a filmhíradó kisfilmet készített a darabról. Sikerrel indult az alig négy héttel (!) a verseny előtt megalakult 100 tagú énekkar is, amely magyar népdalokból összeállított műsorával a verseny legjobban szerplő énekkara lett.

106 A makói MTH iskola az 1951-52-es tanévtől vált országos beiskolázású intézménnyé, amely profilváltozást eredményezett: az addigi vasipari jellegű képzést építőipari tanulóképzés egészítette ki. A változás az intézet elnevezésében is módosulást hozott, ettől kezdve a „Munkaerőtartalékok Hivatala 151. sz. Iparitanulóiskola" néven szerepelt. Az országos beiskolázású építőipari képzéssel ugrásszerűen megnőtt a tanulólétszám. Az év folyamán két hathónapos turnusban 227 leányt és 439 fiút iskoláztak be, a leányok nagyobb része kőműves, kisebb része (24 fő) ács, a fiúk zöme kőműves, míg kisebb része (82 fö) vasbetonszerelő szakmát tanult.

107 A gyorsított építőipari tanulóképzés az ötéves terv nagyberuházásaihoz biztosított munkaerőt. A toborzás útján beiskolázott, többségében gyönge előképzettségű tanulók zöme Dunapenteléről, Sztálinvárosból, Diósgyőrből, Inotáról, Várpalotáról és Tatabányáról érkezett Makóra, majd a képzés elteltével az ottani építkezések-