A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

Az új tanév a makói iskola életében is döntő változás kezdetét jelzi: MTH 157. számú Ipari Tanulóintézet néven a centralizált szakoktatási rendszer intézményévé vált. A Viharsarok 1950. szeptember 9-i számában már „szovjet mintára átszervezett" intézetként mutatta be az iskolát.

87 Az MTH főhatósága közvetett úton érvényesült. Előbb az MTH főigazgatóság útján, amelyet 1950. május 1-én állítottak föl Hódmezővásárhelyen (első vezetője Igaz Lajos, a makói munkaerőhivatal volt vezetője lett). A főigazgatóság egyúttal a megyei tanács főosztálya volt, mint Csongrád és Csanád megye munkaerőfelügyeleti szerve.

88 1952. május 1-től a Minisztertanács 2.029/9/1952. számú határozatával leválasztotta a megyei tanácsok munkaerőgazdálkodási osztályairól az ipari tanulóképzéssel foglalkozó részleget, és ezekből alakította ki az országban 7 olyan helyi igazgatóságot, amely közvetlenül az MTH alá rendelődött. A létrehozott Délkeletmagyarországi Igazgatóság - Hódmezővásárhely székhellyel - Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megyék tanulóintézeteinek felügyeletét látta el.

89 Az 1950-5l-es tanév kezdetén 124 iparitanulót iskoláztak be Makón.

90 Szakma szerinti összetételük a megváltozott képzési struktúrára utal: a hagyományos kisipari szakmáknak az oktatása megszűnt, s legnagyobbrészt vasipari szakmákban (föként géplakatos és motorszerelő) folyt a képzés. A tanulók többségét helyi üzemek (Makói Vas- és Fémipari KTSz, MÁV Járműjavító, Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat makói telepe, Közúti Gépellátó Vállalat makói telepe stb.), kisebb részét a környező üzemek (elsősorban a nagylaki Pannónia Kender- és Lenipari RT.) iskolázták be. Emellett egy kereskedőtanuló osztály oktatását is ellátta az iskola, még az 1947-től érvényben lévő összevonás eredményeként. A „profílváltozást" jól mutatja az elsős leányosztály összetétele. A hagyományos női szabó szakmát - kisipari beiksolázással - már csak 5 tanuló tanulta, míg „textilipari" jellegű képzésben (a Nagylaki Kendergyár és a Hódmezővásárhelyi Kötszövő-Kötöttárúgyár Vállalat beiskolázásával) 15 tanuló részesült. A vállalati beiskolázással lényegében megoldódott a tanulók gyakorlati oktatásának sok évtizedes gondja. A szakmai képzés feladatait vállalati szakmunkás-oktatók látták el. A kezdeti időkben a tanulók a termelőmunkába kapcsolódtak be,

91 ami - éppen az egyre feszítettebbé váló tervek miatt -, nem mindig adott alkalmat arra, hogy a képzés során a szakma alapfogásait kellő mélységben elsajátítsák. Ezen a helyzeten némileg enyhített a tanműhelyi oktatás bevezetése, ezért volt nagy eredmény Makón a MÁV-tanműhely átadása. A műhely, amelynek építésében az osztálymérnökség dolgozói és iparitanulók vettek