A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

MAROSVÁRI Attila: Iparoktatás Makón 1945 és 1956 között

gazdaság részére iparos- és kereskedő-tanulóképzés útján a szükséges munkaerőt biztosítsa." Az általános munkaerőközvetítésen túl hatáskörébe került: a) az iparos- és kereskedőtanuló-iskolák, tanműhelyek és tanulóotthonok fönntartása, működésük irányítása és ellenőrzése; b) a tanulók vállalati oktatására vonatkozó gyakorlati módszerek kidolgozása, a gyakorlati oktatás ellenőrzése; c) az Országos Tervhivatal (OT) által kidolgozott és a Népgazdasági Tanács (NT) által jóváhagyott beiskolázási terv végrehajtása.

74 Az MTH létrehozásával gyakorlatilag létrejött a szakmunkásképzés egységes központi irányító szerve. A centralizált irányítás egyrészt biztosította, hogy az addig egymástól függetlenül működő iskolák, műhelyek és otthonok egységes oktató-nevelő intézménnyé alakuljanak át. Ez kétségtelenül a hatékonyabb képzés alap föltétele volt. Másrészt azonban benne rejlett a veszély, amely nem sokkal később valósággá is vált: a túlzott centralizálást a torzulttá váló, voluntarista gazdaságpolitika játékszerévé tette az oktatást. A képzés struktúrája a népgazdasági tervhez igazodva deformálódott. Az oktatás súlypontja irreálisan rövid idő alatt a kisiparról a gyáriparra helyeződött át. Míg az 1948-49-es tanévben az 58 ezer iparitanulóból 46 ezer működdött a kisiparban, az 1949-50-es tanévben a 60 ezerből már csak 27 ezer (ez évben 27 ezer első éves iparitanulót szerződtettek a gyáriparba!),

75 1 951 októberére pedig a kisipari tanulók száma alig több mint ezerre csökkent.

76 Ezzel párhuzamosan 1950-ben - a korszerűsítésre hivatkozva - 46 szakmában megszüntették az iskolai oktatást (vegyipar, szolgáltatóipar stb), s e szakmákban csak „technikai minimum "-tanfolyamok útján nyújtottak szakképzést.

77 1953-ig szinte kizárólag vas-, bánya-, építő- és faipari jellegű tanulóképzés folyt. A tanulók ágazatok szerinti megoszlását a következő táblázat szemlélteti:

78 Az ipari tanulók százalékos megoszlása népgazdasági ágak szerint 1949 1951 1954 1959 1964 1969 1972 Nehézipar 54 81 59,1 49,7 58,6 55,7 51,2 Könnyűipar 24,6 3 16,9 18,9 11,7 13,8 13,3 Élelmiszeripar 4,4 0,5 3 1,8 1,3 2,2 3,1 Szolgáltatás, 9,4 1 12,1 16,5 14,5 15,5 19,6 kereskedelem Építőipar 7,6 14,5 8,9 13,1 13,9 12,8 12,8 szám: 60.205 60.237 52.153 116.446 163.892 223.750 193.583