A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)

HERCZEG Mihály: Adalék a szegvári kastély történetéhez

3./ A forradalom előtt részint megyei tiszti szállásokul, részint konyhául és kamarául használt FÖLDSZINTI ÉPÜLET, ugyanazon telken, mellyen az 1. és 2. alatti épület. Osztályzatai jelenleg részint tisztesebb rabok fogházául, részint rabok konyhájául használtatnak, részint üresen állnak. Részei: 1 nagy konyha, 1 nagy kamra, 4 szoba. Ezen épület bár úgy szólva nem is használtatik: eladása mégsem eszközölhető, a többitől külön válva ugyan azon oknál fogva mint a 2. alatti épületé, - jelenleg szinte rossz karban van s általánosan igazítandó. 4/ Az Egy emeletes dupla Börtön épület, - melly jelenleg is annak használtatik. ennek részei: a. / FÖLDSZINT 1 konyha, 3 szoba (a várnagyi szobák) 6 Börtön szoba, 1 kamra. b. / ELSŐ EMELETEN: 1 terem (a foglyok imaháza) 1 szoba, 7 Börtön szoba. És igy öszvesen alól felül van az épületben 1 konyha, 1 kamra, 4 szoba, 1 Terem, 13 Börtön szoba. Ezen Börtön épület a többinél sokkal jobb állapotban van ugyan, de azért nem kevés igazítást igényel. Fedele szinte Zsindelyes, mint a többié és mindnyájáé. Terv szerént már eleve is Börtön Épületnek készíttetvén, más czélra nem is igen alkalmazható.5./ Egy hosszú szin épület, ugyan azon telken, hol a rabok a gyékényt szőtték 6.1 Egy kis kamra épület ezen szin hátsó falához ragasztva. 1.1 Földszinti Orvosi Lakó Épület, másik telken, mellynek falai vályogból vannak építve s fedele nád. - régi roskadt egészségtelen, csak nem lakhatatlan épület, részei 3 szoba, 1 konyha, 1 kamra. 8./ Istálló Épület ugyanazon telken a 7. alattival, szinte vályogból épült s nád tetejű, szinte roskadt és haszna vehetetlen állapotban, részei: 2 szin, 1 kamra, 1 istálló."..

31 A megye irányítása az önkényuralom éveiben Szegedről történt. De az elnyomás legkisebb lazulása (októberi diploma) -, ismét Szegvárra terelte a figyelmet. A vármegye levéltára 1861-től ott kapott helyet. 1865-től a megyei közgyűlések is ott folytak 1883-ig, amikoris az újonnan elkészült szentesi impozáns épületbe költözött a megyei adminisztráció. A szegvári kastélyt 1883 után bérbeadással próbálta a vármegye hasznosítani, bár nem minden helységre akadt bérlő a jelentéktelenségbe taszított községben. 1898-ban a szegvári magyar királyi állami népiskolai gondnokság „esetleg felállítandó állami óvodának" kérte a volt megyei széképületet.

32 Egy év múlva Szegvár község képviselőtestületének közgyűlése a vármegye alispánjának azt ígérte, hogy „a gyermekmenhely céljaira szolgáló volt vármegyei