A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 1. (Szeged, 1995)
HERCZEG Mihály: Adalék a szegvári kastély történetéhez
núnkat táplálja, hogy talán már a Dóczi kastély is emeletes lehetett? Majd az 1851. évi leltárból látni fogjuk, hogy a kastély telkén egyéb épületek is álltak. Nem három épületről van egyszer a fenti szövegben is említés? (Három ház padlásának stukatura alá hozása kapcsán!) Maga a stukaturára való sok hivatkozás mutatja, ennél az építkezésnél nem a népi építkezés hagyományait követik, mégha a vásárhelyi mestereket is bevonják a munkába. A szobákat is deszkával padolták, a szenelő helyiségek kivételével, ahol téglát alkalmaztak. A csigalépcsőt (a kerek garádicsot) tölgyfából készítették. A főlépcső faragott mészkő lapjai azért gyanúsak, mert néhány évtized múlva a felbecsülésnél csak tégla lépcsőket találtak...Az épület alsó szintjén boltozatot alkalmaztak, amelyet egész téglából raktak. A falak belsejében felhasználták a dirib darab téglákat. Sőt a Kórógyból, Kurcából kiszedette az uraság a köveket is a halászokkal. Érdekes a belül szenelő és a „szegelet kemencék" alkalmazása. Volt a kastélyban „szükséghely" is! Az ablakrámák vörösfenyőből készültek. Az asztalosok az ajtókon, ablakokon kivül most készítették a bútorokat is. A pincegádor fölé kis ház épült. Az állásdeszkák kímélésére adott utasítás jelzi az uraság takarékos szemléletét. A nagy építkezés viszonylag rövid idő alatt elkészült. 1726-ban még csak az anyagot gyűjtötték, 1728. január 27-én pedig már „szegvári házában" alszik a gróf. A hónap végén pedig azt írja: „minden dolgaimat jó rendben hagyván megindultam Pozson felé" ... Naplójában az építkezésről nem esik szó, hanem csak az „oeconomia revideálásáról"... 1732 márciusában a szegvári számtartónak küldött instrukcióban így emlékezett meg kastélyáról Károlyi: „Az magam házait szépen kifestve tisztán lezárva, táblájokat bekötve tartassák, vizes üdőben az Csatorna kitisztíttassék, kémények kigyújtassanak, tűzre mindenkoron szorgalmatos vigyázás légyen." 21 Ugyanebben az évben, 1732-ben, szerepel a szegvári leltárban a „Kurca partján három contignatiora égetett téglábul felépített kastély, régi árokkal körül véve". 22 A legelső szinten pitvar, tömlöcök, hombár. Ez utóbbiban felhalmozott eszközök az itt folyó gazdálkodásról vallanak. Itt és a szomszédos kamarában volt: „Öreg Gabonát Rostáló rosta, vas rostélyok nélkül(...) Egy fenyő Kád circiter Hat akós(...) melyben találtatik Liszt, Véka 1/2 (...) Egy Ócska romladozott circiter Hat akós Hordóban találtatik Korpa, Véka No. 11 1/2. Egy kis káposztás Harmadfél akós Hordócska. Egy jó Túrónak való fenyöfakádacska, circiter egy akós, Mellyben vagyon hizó sertések számára köles dara, véka 3. Egy ócska meszes Hordócska. Csongrádiul által hozatott romladozott nagy háló No. 1. (...)