Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

SCHILLINGER KLÁRA (?-?): Radnóti egyetemi diáktársa, a francia vizsgákra segített felkészülni a költőnek. Feltehetőleg az első párizsi út során ismerkedtek jobban össze, s kötöttek barátságot. -38, 66, 89 SCHÖNFELD EMIL (1876-?) budapesti gyáros, elsősorban textillel foglalkozott. 1906-tól tagja volt a Humanitas szabadkőműves páholynak. Radnóti vélhetőleg nagybátyja és gyámja, Grósz Dezső által ismerhette, aki textil-nagykereskedő volt. - 5 SCHÖPFLIN ALADÁR (1872-1950): kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, író. A Nyugat első nemzedékének tagja, a lapnak mindvégig meghatározó kritikusa, szerkesztője a Tükörnek és a Nyugat-utód Magyar Csillagnak, ahol Radnóti rendszeresen publikált. A Baumgarten Alapítvány kuratóriumának tagja, Babits halála után egyik főkurátora. Alakja többször feltűnik Radnóti Naplójában, nem egyszer fiával, Schöpflin Gyulával (1910-2004) együtt, aki Radnóti belső baráti köréhez tartozott. - 111, 201, 223, 224 SCHWARTZ ILONA - lásd: Hilbert Károly. SEBESTYÉN BÉLA - nem sikerült azonosítani. - 243, 244 SÍK SÁNDOR (1889-1963): költő, író, irodalomtörténész, piarista szerzetes. Radnóti meghatározó professzora a szegedi egyetemen, később atyai barátja. A költőt Sík Sándor keresztelte meg 1943. május 2-án. - 40, 63,109,161,181, 234, 235, 276, 288, 307, 347, 396 SIMON ISTVÁN - nem sikerült azonosítani. (Simon István [1926-1975] nevű költőt, műfordítót ismerünk ugyan, akit 1944 végén gimnazistaként vittek el katonának, de éppen életkora miatt nem valószínű, hogy ő a címzett; s bár számos cikket írt Radnótiról, személyes emléket nem említ bennük.) - 370 STRAKA, ANTON (1893-1945): szlovák diplomata, szerkesztő, fordító. Kassai magyar iskolában tanult. 1920-tól a prágai honvédelmi minisztérium sajtóosztályán dolgozott: a szlovák-magyar ügyek felelőse volt. 1925-ben a külügyminisztériumba került, s kinevezték sajtóattasénak Budapestre. Tíz évet töltött itt, Amerikai úti szolgálati villájában rendszeres teadélutánokat szervezett, művészek, értelmiségiek jártak hozzá. 1936-ban kezdeményezésére jelent meg a Cseh és szlovák költők antológiája, amely fordítói gárdájába sikerült megnyernie többek közt József Attilát és Szabó Lőrincet is. Ugyanebben az évben visszarendelték Prágába, ahol a német megszállásig a külügyminisztériumban szolgált, majd közírói és kultúraszervező tevékenységet folytatott. 1941-ben baloldali tevékenység vádjával letartóztatták, három év börtönre ítélték, melynek letöltése után koncentrációs táborba került, s 1945 márciusában nyoma veszett. - 176 SUGÁR STEFÁNIA - lásd: Desi Huber István SUPKA GÉZA (1883-1956): író, újságíró, szerkesztő. A Világ, majd a Magyar Hírlap publicistája, 1926-ban megalapította a Literaturát, melyet 1938-as megszűnésig szerkesztett. 1944-ben ellenállási szervezetet irányított. Radnóti négy kötetéről is bírálatot írt a Literaturá

ban, ahol ezeken kívül más Radnóti-kötetekről is közöltek ismertetést. - 92, 334 SZABADOS ANDRÁS (1909-1957): költő, könyvkereskedelmi dolgozó. A harmincas évek első felében a Fiatal Magyarország és a Független Szende hasábjain együtt szerepelt Radnótival, majd 1934-35-ben a „könyvkereskedő alkalmazottak közlönyé"-t, a Könyves című folyóiratot 107