Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

nűsítésünk alapja egy hasonló körülmények között született másik ajánlás. Az Ikrek hava egyik példányába Radnóti ezt írta: „Vojtkó Pálnak/tisztelettel és szeretettel kül­di: / Radnóti Miklós". Vojtkó Pál nevét azonban hiába keresnénk az irodalmi lexiko­nokban, ugyanis civilben a-Hofer és Schrantz cég tisztviselője volt. Egyenruhában azonban a második munkaszolgálat alatt 1942. október 29-én lett parancsnok­helyettesként Radnóti hadnagya. Mégpedig emberséges hadnagya - mint ahogy azt Radnóti naplójában is megörökítette. 9 3 Az általános jellemzés után felmerülhet a kérdés: ezen túl mégis milyen értelme­zési lehetőségek vannak egy dedikáció-sorozatban? Ha az összes ajánlást sorban, idő­rendben olvassuk, akkor a sűrű „pillanatokból" egy alkotópálya, illetve egy irodalmi kapcsolathálózat bontakozik ki előttünk: Radnóti első dedikációját még menyasszo­nya számára írta a Jóság antológia egy példányába (ezután viszont más művét nem dedikált neki!), az utolsó datált ajánlást Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes eskü­vőjére írta, 1944. április 20-án, egy hónappal azelőtt, hogy harmadik, s egyben utolsó munkaszolgálatára behívták. 1 0 A kutatás jelenlegi fázisában ismert háromszáznál több kötetet százötvennél is több címzett kapta; volt, aki csak egy könyvet birtokolt, és volt, aki Radnóti minden könyvét megkapta. A network részletes elemzése folya­matban. (Csak pár részterület ebből: a dedikációk címzettjeinek csoportosítása szár­mazás, felekezet, iskolai végzettség, foglalkozás, életkor alapján.) A sorozat anyagát azonban érdemes bizonyos szempontok alapján felosztani is, mert így olyan részletek világosodhatnak meg, amelyek addig rejtve maradtak. így más sajátosságok válnak láthatóvá, ha „csupán" az egy címzetthez szóló összes ajánlását vizsgáljuk. Mivel a dedikáció, jellegénél fogva, egy személyek közti vi­szony dokumentuma, ezek sorozata által a személyes kapcsolattörténet alakulásába pillanthatunk be. (Ehhez persze nemcsak érdemes, de szükséges is más forrásokat - pl. leveleket, visszaemlékezéseket, egymásról írt kritikákat, sajtóhíreket - ismerni.) Termé­szetesen ez a kapcsolattörténeti ív annál feszesebb lesz, minél több pilléren nyugszik, azaz minél több egy címzetthez írt dedikáció áll rendelkezésünkre. A legteljesebb sorozat Kozocsa Sándor gyűjteményében maradt fönn: tizenhá­rom ajánlás szól a bibliográfus-irodalomtörténésznek. (De még ez sem az összes kö­tet.) Őt „követi" az egyik legközelibb barát, Bálint György, akinek a PIM-ben őrzött könyvtárában 12 dedikált kötet található, valamint Sík Sándor, akinek hagyatéká­ban 10 ajánlott kötet és egy verskézirat maradt fönn. Sajnos a Pogány köszöntő Síknak ajánlott példánya éppen nincs köztük, pedig tudható, hogy a költő már a Szegedre érkezés másnapján találkozott a később meghatározó személyiségű tanárával, és 9 Bővebben lásd: Bíró-Balogh Tamás: „Megajándékozott egy kötetével". Radnóti dedikációi mint életraj­ziforrások. Forrás, 2009. máj. 46-53. Mindkét dedikációról írtam bővebben; fenti dolgozatom mellett: Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós első dedikációi. Jelenkor, 2009. nov. 1227-1233. 41

Next

/
Thumbnails
Contents