Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)
Bogoly József Ágoston: Watteau, Baudelaire, József Attila. A képazonosságtól az ikontextualitásig
„Hűs alkonyi csönd/tüzglória önt/mezőkre, tavakra csodás szint/(...)" Baudelaire egyik művészeti írásából ( Salon de 1848) idézzük az előbbi három sorral rokonítható leíró szövegrészt: „Az árnyak lassan továbbvonulnak, s szerte űzik vagy kifakítják a színeket, aszerint, hogy a fény, amely közben maga is elvándorol, szóra bírja-e őket újra meg újra. Ezek meg egymásnak adják visszfényüket, s ezáltal mind megváltozva, mivel felfénylenek áttetsző s kölcsönvett tulajdonságaik, végtelen sokszor megismétlik s mintegy megkönnyítik dallamos egybekelésüket. Amikor a nagy tűzgolyó elmerül a vizekben, pirosló harsonaszó zendül mindenfelé, vérszín harmónia a horizonton, s a zöldek gazdag bíborruhába öltözködnek. Ám roppant kék árnyak hada jön, s lassan elűzi a narancsszín s gyengédpiros sugarak sokaságát, és a nagy fénynek már csak távoli, halk visszhangja szól." 2 0 Megláthatjuk-e Baudeaire: lltra Jiivás c. versében Watteau-festményét? Megláthatjuk-e József Attila: Útrahívás c. költeményében a Watteau-képet? A versek visszaadják-e a Watteau-festmény képemlékét? A szó képi természete hogyan nyilvánul meg? A versben milyen áttételeken keresztül érvényesül a vizualitás? A megelőző képi jelhalmazból hogyan történik az egyes részletek újraalkotása, újraírása? 2 1 Egy újabb művészi szerepjátékban részletek bukkannak fel, a képemlékezetként tárolt Watteau festmény színei, fényei, árnyékai a Szabó Lőrinc által Útra hivás címmel magyarra fordított Baudelaire-versben élnek tovább. Baudelaire L' invitation au voyage c. versének első fordítását Szabó Lőrinc tovább javította, átdolgozta. A második fordítást 1941-ben Az örök barátaink c. fordításgyűjteményében jelentette meg. 2 2 József Attila a Makón 1923-ban szapphói strófákban írt Útrahívás c. versével Espersit János lánya, Caca kegyeit szerette volna elnyerni. Később a költeményt átdolgozta és az ismertebb utóbbi változat ugyanezzel a címmel 1934-ben jelent meg. A Cytherae szigete ihlette Watteau-képek transzmutációs hatása nyilvánvaló. A szerepjáték, a játékos „rokokó modor", a szerelemben tetszelgés ürügye, a boldogságkeresés gesztusa nyilvánul meg József Attila: Útrahívás c. versében. Először szenvelgő, érzelmes, majd szinte indulatos hangnemben záródó gáláns kommunikációt mutat be ez a vers. Szerelmi és esztétikai értelemben is „útrakész" a vers beszélője, ezért a szeszéllyel és bájjal keveredő jelenetezést, az irodalmi konvenciónak megfelelő, kissé keresett szerepet és a vágygyal társított, felszabadító hatásúnak szánt megszólítást alkalmazza. József Attila: Útrahívás c. versében jelen van a Watteau-hatás. A szerelem Watteau-féle allegóriájának hatása Baudelaire Útra hivás és József Attila Útrahívás c. verse között a képi látásmódban, a körkörös ikontextualitás dinamikájában érvényesül. 2 0 BAUDELAIRE i.m. 1964. 31-32. 21 A Baudelaire-vers Szabó Lőrinc által készített első fordításának szövegében és József Attila: Útrahívás c. versében azokat a szöveghalmazokat húztuk alá, amelyek között erős az ikontextualitás dinamizmusa. 22 " BAUDELAIRE, Charles: Útrahívás Ford.: SZABÓ Lőrinc. In: Uő.: Örök barátaink. Bp., 1941.166-167. 22
