Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Apró Ferenc: Szócikkek a leendő Szegedi Életrajzi Lexikonba

mű összegzése. Tj 1968.12. - Szuromi Pál: Dalol a tenger, dalol a múlt. ~ művészetéről. A MFM évkönyve 1984/85. Szeged, 1986. 347-373. - Apró Ferenc: a Vezúv szegedifestője. Reggeli Délvilág, 1992. ápr. 25. GERGELY Sándor (Hódmezővásárhely, 1889. aug. 26. - Berlin, 1932. aug. 26.) szobrászművész. 1904-06: a sziléziai Saubsdorf kőfaragó iskolájában tanul. 1906-08: az Iparművészeti Iskola növendéke. 1909-12(7): a breslaui Művészeti Akadémián von Gosen, 1912-14: a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hildebrand a mestere. 1914-18: katona, 1917-től Szegeden. 1918: Juhász Gyula két fölfedező cikket ír róla. 1918: három művét mutatja be a MA demonstratív kiállítása. 1918: a MA 5. kiállításán is három munkájával szerepel. 1919: hat alkotásával szerepel a szegedi művészek május 18-i nagy kiállításán. 1919: Moholy-Nagy Lászlóval közös kiállítást rendez Szegeden (nov. 1.). 1920: Németországba költözik. 1921: megjelenik Weltkatastrophe c. grafikai albuma. 1932: kilátástalan anyagi helyzetében öngyilkos lesz. Irodalom: Juhász Gyula: Műteremlátogatás. SZEV 1918. márc. 30. = JGYÖM 6:15-16. - Juhász Gyula: DM 1918. jún. 29. = JGYÖM 6:58. - Juhász Gyula: Műteremkiállítás. DM 1919. okt. 30. - Juhász Gyula: ~ és Moholy-Nagy László műteremtárlata. SZÉV1919. okt. 31. - Apró Ferenc: Moholy-Nagy László és ~ 1919-es szegedi kiállítása. Művészet, 1975. 3. - Apró Ferenc: ~ az aktivisták szobrásza. Szeged, 1986. (Irodalommal.) HELLER Ödön (Bp. 1878. nov. 21. - Tápé, 1921. júl. 13.) festőművész. Családjában még két festő volt: nagybátyja, Glatter Ármin és unokatestvére, Glatter Gyula. Másik unokatestvérének, Glatter Jakabnak a fia Radnóti Miklós. Kereskedelmi érettségije (1897) után biztosító társasági tisztviselő lett, de kilépett. Szabadiskolákban tanult: Vajda Zsigmondnál három évig, majd Münchenben és több ízben (pl. 1908, 1909) Párizsban. 1906, 1907, 1908: nyaranta Nagybányán fest. 1907: Szegeden telepszik le. Tápéra járt festeni, a Szomolya dűlőben földet vett, műtermes tanyát építtetett. Szívesen készített arcképeket (Balla Jenő, Gelléri Mór, Löw Immánuel, Zadravetz István stb.) 1912: Észak-Afrikában tesz tanulmányutat. A világháborúban katonazenész. Művei a szegedi tavaszi tárlatokon, a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban szerepeltek. Pasztellképeket is készített. Politikai indíttatású gyilkosság áldozata lett. Emlékkiállítása 1930,1951: Szegeden, 1978: Tápén volt. Irodalom: Domokos László: ~ről. Az Idő, 1908. ápr. - Juhász Gyula: [—]. Szeged, 1921. júl. 17. = JGYÖM 6:411-12. - Jobbágy Jenő: Múlt és Jövő, 1921. aug.-szept. Móra Ferenc: A festő halála. Szeged, 1922. okt. 29. = [A] Daru utcától a Móra Ferenc utcáig. Bp. 1962. 237-38. - Löw Immánuel: Száz beszéd. Szeged, 1923. 378-80. - Péter László: A festő halála. DM 1961. júl. 13. emlékkiállításának katalógusa. Előszó: Apró Ferenc. Szeged, 1978. - Apró Ferenc: ~ emlékezete. SZSZ, 2003. nov. KÁROLYI Lajos (Szeged, 1877. júl. 16. - Bp. 1927. márc. 17.) festőművész. Korán árvaságra jutott, középiskolai tanulmányait több városban, majd 1890 és 1895 között Szegeden a piaristáknál végzi. 1895: Münchenben tanul, Velencében jár. 1896-97: Rómában tanul, Fraknói Vilmos támogatja. 1897. nov.-1899: Hollósy növendéke Mün183