Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Apró Ferenc: Szócikkek a leendő Szegedi Életrajzi Lexikonba

Szócikkek a leendő Szegedi Életrajzi Lexikonba Idestova négy évtizede, hogy megjelent Péter László Szegedi Életrajzi Lexikon c. cikke (DM 1968. nov. 3.). A szerző hírül adta, hogy a Somogyi-könyvtár megkezdte a helyi közélet, tudomány, irodalom, művészet stb. kimagasló egyéniségei életrajzi adatainak a gyűjtését. Fölhívott mindenkit az együtt munkálkodásra, hogy az adatokból majdan elkészülhessen az igen csak hiányzó lexikon. Az eltelt évtizedekben nem sok történt. Napvilágot látott Habermann Gusztáv Adatok a szegedi polgárcsaládok történetéhez c. lexikonja (1992), ám ebben csak azok szerepelnek, akiknek a neve előfordul Czímer Károlynak a Belvárosi kaszinó történetét földolgozó könyvében (1929). Kézbe vehettük A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona c. kötetet (1987), ám az e terület iránti érdeklődés megszűnt. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon (1994) három kötete összekazlazta a helyi írók fontosabb adatait. Igen hasznosak a Ki kicsoda jellegű, tehát az élő személyeket bemutató összeállítások, köztük az egyházi sematizmusok, ezek majdan hathatós segítséget nyújtanak a lexikon elkészítéséhez. E néhány bevezető sor természetesen csak a hiányok és gondok fölvillantására vállalkozhat. Szegedi Életrajzi Lexikon négy évtized múltán sincs, elkészítésének elveit is legkevesebb féléves munkával lehetne megnyugtatón kidolgozni. Szócikket készítettem tizenkét jeles képzőművészünkről - kedvcsinálónak. Rövidítések: DM Délmagyarország kny különnyomat MFM Móra Ferenc Múzeum MNG Magyar Nemzeti Galéria Ng Népszabadság SKM Somogyi-könyvtári Műhely SZKM Szegedi Könyvtári Műhely SZM Szegedi Műhely SZSZ Szegedi Szépírás SZÉV Szeged és Vidéke Tj Tiszatáj DINNYÉS Ferenc (Bp. 1886. máj. 16. - Szeged, 1958. ápr. 17.) festőművész. Négy gimnáziumi osztály elvégzése után díszletfestőként dolgozik. 1904-09: az Iparművészeti Iskola növendéke. 1907-10: a Képzőművészeti Főiskola esti tanfolyamát látogatja. 1910: Szegeden telepszik le. 1914-18: katona. A világháborúban megsebesül, hadirokkant lesz, trafikjogot kap. 1919: csoportos kiállításon mutatkozik be a Közművelődési palotában és a Szegedi Napló házában. 1921,1922,1924,1925: a Kass Szállóban állít ki. 1924,1927: a Nemzeti Szalonban mutatja be képeit. 1927: műtermes lakást kap a Szentháromság utca 4. sz. házában. 1928,1929,1931,1937: műterem-kiállítást rendez. 181