Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Bíró-Balogh Tamás: „Tessék a kurzus-cikkírónak helytállani" Kosztolányi egy elkerült sajtóperének történetéhez

4 Érdemes fenti dokumentumot összevetni Kosztolányi cikkével. Kosztolányi ugyanis bőven idéz a kezébe került előjegyzési ívről, amelynek „homlokán [...] vastag betűkkel" ez áll: „Hevesi Simon dr. főrabbi és Kis Arnold dr. főrabbi kérik: olvassa át e sorokat". A Kosztolányi által látott előjegyzési íven feltételezhetően ezek után következik az a rész, amikor a két főrabbi megvételre (előjegyzésre) ajánlja Várossy megjelenés előtt álló kötetét. A cikk szerint „a nyomtatvány így szól", s idézőjelekkel nyomatékosítja, hogy nem összefoglalja, hanem valóban idézi a két főrabbi sorait - amelyek, elhagyva Kosztolányi szövegközi kommentárjait - így szerepelnek az íven: „Kedves hittestvér! Sajtó útján a fölvilágosítást eddig maguk hittestvéreink végezték - kevés eredménnyel. A zsidó önmagát dicséri - mondták ellenfeleink. A mi igazságunk védelmére most jött egy páratlan, országos férfiú, ki a keresztények, a fajmagyarok közül való, Várossy Gyula v. kath. plébános, v. orsz. képv., Ferencz József-rend lovagja, ki harminc év óta remek hírlapíró tollával, szónoklataival, tetteivel, parlamenti tevékenységgel a nemes liberalizmust szolgálta. Az ő ősszel megjelenő könyve adatokkal fölvilágosítja a magyar népet... Sok ezer példányt ingyen fog szétosztani. Miniszterek, képviselők, főispánok között sok a barátja. Becsületünk parancsolja, hogy minket védő könyvét mindnyájan, ön is, megvegyük. De ne 200 K-ért. Csak a nyomdaköltség félmillió! A drága papír és munka miatt a könyv 60 és 150 K árát nullifikálni kellett." És nem bizonyosan közvetlenül az előzők után, de bizonyosan szerepel rajta ez is: „Katolikus pap még nem védte a zsidók hazafiságát! Várossy Gyula e téren első a világon! Ezt nem zsidó - hanem keresztény toll írja! Legyünk tehát hálásak iránta. A jobbmódúak írjanak alá ezreket. A szegényebbek 500-800 K-t." Az idézetekből egyértelmű, hogy a Móra példányában meglelt előjegyzési ív szövege nem azonos azzal, amely Kosztolányi kezében járt. Arra azonban, hogy Várossy Gyula könyvére többféle íven is elő lehetett fizetni, már Kosztolányi is felhívta a figyelmet: „egy másik aláírási ívet is köröznek, nyomtatásban, melyen a Zsidó Hitközség 14 000 koronával, Székely Ferenc hitközségi elnök 1000 koronával, Vészi József 15 000 koronával, a Lipótvárosi Kaszinó 5000 koronával, Baracs Marcell dr. 1000 koronával, Franki Adolf 500 koronával, az Egyenlőség, a Múlt és Jövő, a Zsidó Szemle 1000 koronával szerepel. Ezen az íven a haza- és emberszeretet apostola közli címét is: Szeged, Vidra-utca 9., telefon 13-72. [...] Itt kéri, hogy »az aláíráskor jegyzett összeget azonnal lefizetni méltóztassék«. [...] Nagyon nevezetes az a kis nyilatkozat is, melyet Rósa Izsó dr. hitközségi elnök és Hirschler Ignác jegyző írt alá saját kezűleg és bizonyítják, hogy Várossy Gyula volt az egyetlen, aki Löw Immánuel rabbinak védelmére kelt. Egy lakomán, amelyen - mint olvassuk - 30 rabbi volt jelen." Ez - az összefoglalásból jól kivehető - egy harmadik változata az előjegyzési ívnek. Az eltérések azonban részlegesek, s bizonyos egyezések, átfedések figyelhetők meg a szövegezések között. Bizonyos részek - mintegy „panelként" - vélhetőleg mindhárom íven megtalálhatók, ilyen pl. az „a kis nyilatkozat is, melyet Rósa Izsó dr. hitközségi elnök és Hirschler Ignác jegyző írt alá", amely a Móra könyvében felleltben és a Kosztolányi által összefoglalt második íven is szerepel. Ennek ma178