A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Králik Ervin: A „Pannónia ének” Dugonics András kiadásaiban;

A rím kedvéért még több helyen írta át a művet: 47-48. sor: Lak heledet tudakozom / Neeped Teorveenhed ky tanulom -Lak vaaradat szewmbe vaarnom /Neeped' -tewrveenhed' visgaalnom, 55-56: Duna vyzet bele theolthew / Feodeth Feweth ys keresthethew - Fewdbeul egh darab veetetewtt / Feubeul egh nhalaab teepetewtt. Véleményem szerint ez utóbbi változástól a szöveg logikusabb, ritmikusabb is lett. Erre példa még: 79-80, 83-84, 89-92, 109-112, a teljesség igénye nélkül. A harmadik kiadásban más változásokat is tapasztalunk. Az első két kiadásban „Herzegh"-et említ, itt már „Kiraay"-t, sőt a 113. sorban „Zvatoplug"ot. Amott „Feodghe Neepe mind Nem etth vala", itt már: „Fewdgheen neepe Tootos vala". Ezeket sem a szótagszám, sem a rím nem követelte meg, itt valóban fölösleges javításokról beszélhetünk. A negyedik szöveg a Gruber Antalhoz küldött példány. Időrendileg tkp. a harmadiknak kellene vennünk, mert a levél 1803-as keltezésű, és az Etelka harmadik kiadása, a D3 csak 1805-ben jelent meg. Ezt támasztja alá az is, hogy bár nagyban megegyezik a D3-mal, sok közösét mutat még a D2-vel. Azt kell gondolnunk, hogy Dugonics az átdolgozott éneket küldte el Gruber Antalnak, de nyomdába kerülése előtt még tovább javított rajta. D4-ben például szintén németnek jelöli Pannónia lakóit, akárcsak Dl, D2-ben. Erre mutat a 7. sor is - Dl, D2: Esthenteul kyzyrthetheenek, D3: Esthennek haalaat adaanak, D4: Esthenteul keeseereteenek, továbbá 47,48,75,76,79, 80, stb. sorok. Hubert Ildikó szerint Dugonics a szöveg kiegészítéséhez Révai szövegkiadását is felhasználta. Én ezt nem tartom helytállónak, hiszen ez a variáns sokkal jobban különbözik a Révai-félétől, mint az első kettő kiadásé, tehát éppen itt távolodik el Révai szövegétől. Gruber Antal az éneket németre fordította, ezért küldte el neki Révai is és Dugonics is a maga változatát. Hubert Ildikó úgy tartja, nem lehetett számottevő különbség közöttük, mert azt Gruber jelezte volna. Én úgy látom, komoly különbség van köztük (nem mindegy, hogy két, vagy három követet választanak, hogy herceg uralkodik, vagy Szvatopluk király), ezt a fordítónak is látnia kellett; hogy miért nem jelezte, már nem tudhatjuk meg. Tény az, amit már oly sokan leszögeztek: Dugonics elég szabadon bánt a szöveggel. Van olyan sor, amely minden kiadásban más (16. sor Dl, D2: Chjak lakoznak baatorsaagagban, D3: Laktanak tulajdonokban, D4: Pihentek nagh baatorsaagban), egyedül az első versszak állandó. Azonban az Etelka első két kiadásában megjelent szöveg olyan közel áll a Subich gróf által talált kódexbeli szöveghez, hogy el kell hinnünk Dugonicsnak: itt szöveghűen közli, valóban úgy, ahogy egy négyrét hajtott papíron kapta gyalakúti gróf Lázár Jánostól, esetleg csak a szakadozott részeket pótolta. A fentiek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy az eredeti szöveget többször is lejegyezték, legyen az akár Csáti Demeter szerzeménye, akár átdolgozása, akár valóban egy ősi ének, melyhez a ferences barátnak nincs köze. Ezen lejegyzések egyike kerülhetett ama bizonyos kódexbe, egy másik lejegyzés (mely alig különbözik), esetleg a Lázár család tulajdonába. Ez az egyszerű indok megmagyarázná, hogy miért egyezik (néha helyesírásilag is!) Révai és Dugonics első kiadása, és egyes helyeken miért különbözik mégis, igaz, csak apróságokban. Azt, hogy Dugonics egyszerűen kiemelte a költeményt Révai Elegyes versei közül, a biztonság kedvéért itt-ott megváltoztatva, kizártnak tartom, komoly, szavahihető emberekről lévén szó. Ezt egyébként a Gruber Antalhoz írt Dugonics-levél is igazolja. Igaz, hogy a harmadik kiadásban már teljesen megváltoztatta a művet, de az első két kiadást én mindenképpen eredetinek tartom. Hogy valóban 1300 körül született-e a Pannóniai ének, ahogy Dugonics tartja, vagy 1526-ban írta Csáti Demeter, ez további vizsgálódásokat igényel. 29