A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)
Adattár - Szelesi Zoltán: Csáky József szegedi levelei
Különben minden olyan, mintha egészséges volnék. Egy új baj zúdult rám. A szemeimmel van bajom. Nehéz az írás, pedig még messziről sincs kész az Emlékiratom. Még nagyon messze vagyok a végétől. (Megbocsáss, hogy ceruzával folytatom, de kifogyott a tollamból a tinta.) így aztán csak keveset írok, mármint az Emlékiratomat. A szemeim nagyon fáradtak és nehezen látok, ha három oldalt írok. Különben semmi újság. Minden úgy megy, mint eddig. Nehéz a járás. És ez nem jó. Tudsz Giziről. Nekem nem ír. Jó barátsággal Csáky 65 Kedves Szelesi 67. VIII. 24. Szokásom ellenére kissé megvárattalak az írásai. Az oka az, hogy mind nehezebbé és nehezebbé az írás. Nem tudom miért, az orvos se. Maradék a betegségemből. Ugyanígy vagyok a járással. Nehezen tudom rakni a lábaimat, egyiket a másik elé. Az orvos biztat, hogy ez javulni fog, de én nem hiszem. Talán ha a hűvös idők jönnek. Majd meglátom. Az egyedüli fontos újság az, hogy befejeztem az Emlékirataimat. Hidasiné fordítja. Jelenleg Budapesten van és tárgyal a kiadóval. Nagyon szomorú dolog, hogy nemsokára itt hagynak véglegesen. Hidasi ideje a nagykövetségen letelt. Jóbarátokat veszítek el, akik nem lesznek helyettesíthetők. Nem tudom kijön helyettük, de az csak egy ismerős lehet legjobb esetben. A barátság ritka dolog. Nem láttam viszont a barátaimat, akik nem találtak meg tégedet Szegeden. Kin múlott ez? Megbocsáss az írásomért. Nehezen megy nagyon, nem tudom miért. Az orvos sem tudja. Maradék a betegségemből, de miért? A betegségem alatt tudtam írni. A járás is nehezemre esik. Lehet, hogy a kor. De a betegségemig szaladtam, mint a nyúl. Ilyen gyorsan agastyán lett volna belőlem? Az orvos bizakodik, hogy meg fog javulni a dolog. De mikor? Gizitől kaptam levelet. Már válaszoltam neki. Nem tudom mikor mégy Moszkvába. Talán meg se kapod a levelet. Megbocsáss, befejezem, mert nehéz az írás. Sok barátsággal Csáky 66 Kedves Szelesi 967. IX. 5. Azt hiszem rosszul fejeztem ki magamat. Lábaim nem fájnak. Csak a járás nehéz. Kissé tötyögve járok és lassan. Különben semmi fájdalom. Pihenő állapotban, vagyis ülve, vagy fekve semmi okom nincs panasztra. Csak a menés nehéz, bár fájdalom nélküli. Ami az írást illeti, ugyanaz történik. Nehéz vezetni a tollat, formálni a betűket. Arra pedig, hogy úgymond „rajzoljam" a betűket, nincs se kedvem, se türelmem. 221