A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Adattár - Szelesi Zoltán: Csáky József szegedi levelei

voltam. Most pedig megállok az írásban. Még van időm a postára vinni a levelet és még ma elmegy. Várom a híreidet az utazásodról. Sok jó barátsággal Csáky 16 Kedves Szelesi 64. VIII. 19. Valahogy úgy történt, hogy amikor majdnem bizonyosra vártam tőled levelet, megérkezett. Nagyon örülök neki. Köszönöm először is, és nagyon, hogy be tudtad helyezni az unokahúgomat a múzeumba. Végtelenül boldog és én is nagyon örülök neki. Most aztán csak azon szorongok, hogy állandó lesz-e? Gondolod, hogy nagyon szeretném. Mert még rosszabb lenne neki, ha visszaesne a magányosságba. Az is bizonyos, hogy lelkiismeretesebb egyént nem igen lehetne találni. Ezt tudom. De gondolom, hogy te mindent megteszel, hogy ő állandósítva legyen. Köszönöm szintén az újságcikkeket. Azt hiszem lehetett hatása az olvasókra. Az unokabátyám egy utolsó levelében írta, hogy hallott egy Szolcsányi nevű ember haláláról. Azután nem írt erről. Volt egy ifjúkori barátom Szegeden, akit Szolcsányi Gyulának hívtak. Szobrász lett. Én vittem be annak idején az Iparművészeti Iskolába, amelyet ő végig kijárt. Szegeden telepedett le, de inkább csak dekoratív szobrász volt és nem „művész". Az bizonyos, hogy nagyon ügyes volt, mint „mesterember". О halt volna meg? Csodálom, hogy a nővére (aki ott volt a te rólam tartott előadásodon) nem értesített. Most pedig térjünk át a te dolgodra. Szóval majdnem egészen bizonyos, hogy kijösz Párizsba. Mi mindent elfogunk tudni végezni élőszóval! A levél nagyon, de nagyon szűkszavú. Sőt vannak dolgok, amelyeket úgyszólván lehetetlen elintézni. A félreértést is nehéz néha elkerülni. És főleg az a baj, hogy a válaszra soká kell várni. A beszélgetésben a válaszok rögtönösek és mindent rögtön tisztázni lehet. Szóval jösz és ez nagy dolog. Mindjárt példát is szolgálok arra, hogy milyen nehéz levélben megérteni pontosan a dolgokat. Azt írod szükséged lenne a párizsi életem és pályaalakulásom történetére. Dehát ez az én egész életem története! Ez az, amit egy nap megírok több száz oldalon! Nem tudom, hogy lehetne ezt lerövidíteni! Te bizonyosan valamire gondolsz, ha ezt kéred, de ezt én nem értem meg. Tudod, hogy én nagy örömmel írok meg mindent, amire esetleg szükséged volna, de szeretném pontosan tudni miről van szó. Szóval légy olyan jó és írd meg pontosan mit kívánsz. Ha tudom, leírom. A nagy életrajzomat már jó ideje félbeszakítottam. Nem mondtam le róla, ne gondold, de más elfoglaltságaim, gondjaim stb. voltak és vannak. Egészséges és erős vagyok. Egy nap újra neki állok. De most nagyon leköt a szobrászat. Sokat dolgozok, több kis szobrot készítettem és folytatom. A többit majd később! A szobraim fényképeinek kiegészítését illetőleg majd ha itt leszel, megcsináljuk. Meg kell beszélni a dolgot. A katalógust és a plakátot megkaptam, és köszönöm. Sok jó barátsággal Csáky 185