A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Orbán Imre: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei

A Hold és a Szent Szűz mögött mandorla alakban előtűnő napsugarak Mária erkölcsi és természetbeni szépségét, bűntelen voltát jelzik. Mária jobbján nyugvó fiára tekint. Jézus azonban nem az anyjára, hanem a képet szemlélőre néz. Ebben a képtípusban általában áldásra emeli a kezét. A metsző talán nem tudott megbirkózni a föladattal, s az áldást osztó kis Jézus helyett egy anyját ölelő, de a képből kifelé néző gyermeket faragott. Krisztus a kereszten.

21 5. és 21. metszet. 3,5 x 4,2 cm Krisztus életének leggyakrabban ábrázolt mozzanata. Általános kép, mely a keresztény hit lényegét, Krisztus egyetemes és egyedüli megváltó voltát fejezik ki. A kép nem a nagypénteki események illusztrálásra született, hisz azt aláírás jelezte volna. Valószínűleg a nagypénteki eseményeket a sorozat egy másik, többalakos metszete szemléltette. A ruháitól megfosztott Megváltó egy tőle alig nagyobb, T-alakú, antonita, ún. háromszöges kereszten függ.

22 A kereszt füves dombnak ábrázolt Kálvárián áll, szilárd tartását ékek biztosítják. A későközépkori szokás szerint Jézus kezeit és egymásra helyezett lábait három szöggel verték át, mely a Szentháromságra utal. Testén kínzások nyomai, bordái kilátszanak, fején töviskoszorú. Alakja mégsem egy halálra gyötört emberé. Föltartott feje, nyitott szemei, erőteljes, egyenes tartású teste a halál fölött győzelmet arató, a világot megváltó Krisztust tárja a szemlélő elé. Ezt a hangulatot erősíti, és már a föltámadt Krisztusnak győzelmes zászlajára utal az ágyékkötő szárainak a megfeszítettől mindkét irányban látható határozott lobogása. Iohannis apo[sto\i et evangélistáé]. (Szent János apostol és evangélista) 6. és 22. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,7 x 1,3 cm A metszeten Patmosz szigetén a Jelenések könyvét író Szent Jánost látjuk. Az apostol egy szakáll nélküli fiatalember, aki a szentek időtlen öltözékét viseli. Kezében toll, és éppen a sugalltra született szentírási könyv szövegét jegyzi le. A kép bal fölső sarkában, felhők közül az Atyaisten képe tűnik elő. Az Atya képe a mennyei szféra jelenlétét mutatja, képi úton a sugalmazottság tényét fejezi ki. Szent János feje fölött a szentek legáltalánosabb attribútuma, a glória, fölötte egy érdekes, a glória ívét követő hal látszik. A hal Krisztus szimbóluma, az Isten tanítását követő, azt híven továbbadó ember jelképe. János előtt az apostol legáltalánosabban ismert jele, egy (fekete) sas. Különösen a kitárt szárnyú sas az Istenhez emelkedő, üdvösségre jutott lélek jelképe. A sas ugyanakkor a Jelenések Könyvének negyedik állata,

23 melyet Jánossal hoznak kapcsolatba. Ugyanis ahogy a sas szárnyal, úgy emelik a lelkeket a mennyei szférák magasába Szent János evangéliumának bevezetető sorai. Szent János előtt Patmosz szigetének durva vonalakkal képzett fölszíne látható. A szent feje fölött balra „d" betű az ünnep napjára, szerdára utal. 21 A képhez nem illesztettek föliratot. 22 Egyes föltételezések szerint Krisztus keresztje valójában ilyen alakú volt. A keresztet Szent Antal remetéhez kötik. Remete Szent Antal általános attribútuma a T-alakú, csengettyűkkel ellátott bot. 23 „...quartum animal simile aquilae volanti" ...a negyedik lélek a repülő sashoz hasonlatos. Apoc 4,7 13