A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Lengyel András: József Attila életrajzához

is találhatók. (Sajnos, mind jóval későbbi, így az 1930-as fordítások hátteréhez nem szolgáltatnak ismereteket.) Nem állapítható meg tehát, hogyan került József Attilával kapcsolatba. Az egyetlen fix adat a fordításhoz csatolt megjegyzés, amely szerint a fordítás „a szerzők [tehát többek között József Attila] engedélyével" történt. Abból a tényből azonban, hogy Manojlovió Zsolt Béla versét is lefordította, s a fordítást Magyarországon beharangozó hír a Magyar Hírlapban jelent meg, amelynek Zsolt főmunkatársa volt, megengedhető az a föltételezés, hogy a közvetítő a József Attilával is barátságot tartó Zsolt Béla volt. О hívhatta föl a figyelmet József Attilára, s ő közvetíthette a műfordítóhoz a fiatal költő „engedélyét" is. (Juhász Gyula nem lehetett a közvetítő; ő akkor már súlyos beteg volt.) Maga a Szeretnének, bár 1928-ban született, addig csak a Nincsen apám se anyám (1929) kötetben jelent meg, ebből pedig, tudjuk, Zsoltnak volt példánya. A vers kiválasztása, akárki érdeme is, meglehetősen jó döntésnek tekinthető. Viszonylag friss darab volt, s nagy az önjellemző ereje: jellegzetes, szép József Attila-dal ez. Kunvári Bella összejövetelén Amikor az ötvenes években Rapaport Samu elmesélte Szabolcsi Miklósnak József Attilával való együttműködését, arról beszélt, hogy Budapestre fölkerülve, 1931 közepén egy közös ismerősüknél találkoztak újra: „meg volt híva [mármint Rapaport] egy fogorvosnőhöz, aki a Belvárosi Takarékpénztár épületében lakott és ott volt J.A. is ezen az estén." Rapaport emlékezése kritikával kezelendő, érdeke fűződött hozzá, hogy az analitikus kezelés történetét némileg „átstilizálja". Nyilvánvaló azonban, hogy verziója nem puszta kitaláció; ahol ez érdekeit nem sértette, minden valószínűség szerint igazat mondott. Fölmerül tehát a kérdés, vajon ki lehetett ez a fogorvosnő, s reális-e a nála való találkozás föltételezése? A Rapaport emlegette fogorvosnő minden bizonnyal a korábban Szegeden is többször megforduló Kunvári Bella volt. így gondolta ezt már Markovits Györgyi is, aki a Szabolcsi lejegyezte szöveg másodpéldányába a maga számára ezt a nevet írta be (e példány legutóbb Tasi József birtokában volt), s - tőle függetlenül - így gondoltam én is. (Vö. LENGYEL ANDRÁS 1996a. 72.) Egy mindeddig kiadatlan rövidke József Attila-levél (valójában csupán noteszlapra firkantott üzenet) pedig valószínűsíti, hogy Kunvári Bellánál csakugyan megeshetett ez a találkozás. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára ugyanis JA 1025/7 jelzet alatt a következő, Kunvári Bellához írott sorokat őrzi: Itt voltam Kézcsók és visz. lát. J.Attila Bp. 1931.máj.30. Az üzenet időpontja, tartalma, a címzetthez való - az üzenet stílusából kikövetkeztethető - viszonya egyként arra vall: ekkoriban József Attila Kunváriék társaságában (is) mozgott, följárt hozzájuk. Elképzelhető tehát, hogy egy ilyen vendégeskedéskor csakugyan összefutott Rapaport doktorral. Előadás A Toll előadás sorozatában Ismeretes, hogy József Attila hosszabb ideig A Toll köréhez is tartozott; számos verse és más írása (így például a nevezetes „Ady-vízió" vagy a Babits-ellenes pamflet) e lapban 61