A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Lengyel András: József Attila életrajzához

Az esti együttlét azonban - ahogy Juhász utal is rá - nem pusztán intellektuális természetű volt: az együttlét az alkoholfogyasztásnak is alkalma volt. E tekintetben érdekes, hogy amíg a feszültségeit alkoholizálással (is) oldó Juhász ezt nyíltan megvallotta, vállalta, addig tanítványa „mámortalan sorokat" jegyzett le. Ez nemcsak arra vall, hogy az alkoholfogyasztástól általában mindig tartózkodó József Attila ekkor sem igen iszogatott, de - mint följegyzése nyíltan utal rá-elvben sem helyeselte a feszültségoldás e módját. Sőt, e vonatkozásban némi rejtett polémia is kimutatható Juhász Gyula és József Attila itt rögzített szövege között. Végezetül még egy megjegyzés: a fiatal költő emléksoraiban a kettőspont utáni rész voltaképpen egy szabadvers. Ahogy máskor dedikációkban rejtett el ilyen költői kezdeményeket, most e följegyzésben is így tett. Egy szerkesztői üzenet A Nincsen apám se anyám (1929) Zsolt Bélának dedikált példányára már fölfigyelt a kutatás, (vö. TASI JÓZSEF 1981). Nem alaptalanul. József Attila ugyanis ajánlásába nem kevesebbet állít Zsolt Béláról, minthogy az barátja, első kritikusa, főszerkesztője volt s könyvét neki „minden apróbb vitáinkon fölül igaz szeretettel" ajánlotta. Tasi József tisztázta e minősítések hátterét, adatait azonban eggyel megtoldhatjuk. A Világ ugyanis, amelynek kötelékében Zsolt is dolgozott, 1924. november 23-án, a 25. oldalon a következő üzenetet adta közre: „A szerkesztő üzenetei. [...] J.A. Versét nem közölhetjük." Aligha kétséges, hogy ennek az üzenetnek a címzettje nem más volt, mint a fiatal, irodalmi kapcsolatait élénken építgető József Attila. Csak sajnálhatjuk, hogy az elutasított vers címét nem ismerjük. Dedikációk Kadosa Pálnak Kadosa Pál (1903—1983) zeneszerző egyik emlékező interjújából (BREUER JÁNOS 1978) tudjuk, hogy ismerte a költőt s jó személyes kapcsolatban állottak. Emlékezését most megerősíthetjük, illetve kiegészíthetjük. Örököse, Kerényi Gábor szívességéből ugyanis megismerhetjük a költő két, Kadosa Pálnak szóló ajánlását. A Nincsen apám se anyám (1929) kötet címlapján ez a dedikáció olvasható: Kadosa Pálnak szeretettel. Pest, 1929. febr. József Attila A Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) kötetben pedig ez az ajánlás áll: Szeretettel és barátsággal. Bp. 1931. márc. 21. József Attila Föltűnő, hogy ebben a dedikációban nem szerepel a megajándékozott neve. Ez minden valószínűség szerint védelmi gesztus volt a költő részéről: nem akarta kompromittálni Kadosát nevének kiírásával. A kötetet ugyanis, mint ismeretes, elkobozták, szerzőjét pedig perbe fogták. 59