A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Szabó Tamás: Négy magyar államférfi olajképe a szegedi Városi Múzeum képtárából (A művek története és a restaurálás tanulságai)

tok fából készültek. A formákat enyves krétával melegen vonták be, majd a felületeket bóluszozták, végül elvégezték az olaj- és laparanyozást. (Ezt nevezik matt- és fény aranyozásnak is, hogy a mélyen ülő és a kiugró formákon, érvényesüljön a fény kontrasztos hatása.) A díszrámák gipszrátétes és krétázott részei az idők folyamán több száz helyen, kisebb-nagyobb mértékben - sérülést szenvedtek. Ezek elsősorban a keret védelem nélküli, élére állított tárolása miatt keletkeztek. Ezért a levélcsúcsok alapozásai váltak le elsősorban - főleg a hosszoldalak külső peremén -, amit csak tetézett a keret jelentős önsúlya (cca. 75 kg). Sok gipsz díszítőtagozat hiányzott (1-7 cm-es nagyságú darabokban) a keret belső részeiről is, melyek elsősorban a szűkös raktározási körülmények miatt, az összeverődések következtében törtek le. Súlyosabban megsérült, ill. hiányzott az aranyozott fa takarólemeze is. A levált részek többsége elkallódott. A letisztított díszkeretek minden egyes gipsz és papírkasírozott tagozatáról, műgumi felhasználásával, negatívot vettem le, melyet kapniba (összetartó gipsztokba) ágyaztam. A gumi negatívokat enyves gipsszel felöntve, majd azt a kötési időn belül a sérült helyre beillesztve, kipótoltam a hiányzó levél- és pálcatagozatok helyeit. Az új pótlások biztonságos rögzítésére diszperziós ragasztót alkalmaztam. A díszkeretek megsérült sarkait, konzerválási céllal, először melegített híg enyvvel beitattam. Ezután műgyantával erősített gipsszel formáztam ki a sérült akantuszleveleket, majd még egyszer átitatva a pótolt щ fragmenteket, felületükre két rétegben enyves krétát kentem. A kiegészített formák csiszolását és polírozását követően, ú.n. aranytüzesítő-alapot készítettem vörösbólusz felhasználásával - amit később újra políroztam. Az így előkészített alapra poliment-aranyozási technikával raktam fel - a fényét megváltoztató metál helyett - a (2V/i karátos) füstarany

at. Végül az eredetileg lakkaranyozott részeken elvégeztem a környezeti színekre illeszkedő patinázást, illetve a pasztaaranyozást. (A patinázáshoz lazúrosán kentem fel a lakkbenzinnel hígított, olajtalanított olajfestéket és arany pasztát.) A kerethelyreállítás befejezéséül az aranyozott felületre, védőbevonatként butyl-acetátban oldott copal-lakk került. Az elvégzett technológiai módszer lényegében mindegyik kereten azonos volt. Epilógus Az Andrássy Gyulát ábrázoló festmény helyreállítására benyújtott Restaurálási javaslat és a Magyar Restaurátorkamara állásfoglalása is, a kép utolsó átdolgozását tekintette a mű eredeti állapotának- függetlenül annak művészi becsétől, rangjától. A legfontosabb irányelvnek - a felületi tisztítások elvégzése mellett - a lakkcsurgások eltüntetését és a vászonfelület fénytörésének beállítását tartotta. A restaurálás után a festmény optikai hatásában megújult, festői látványa újra zavarmentes lett. Végül a sok viszontagságot megért Pataky-alkotás is, valamint jeles festőtársainak képei méltó díszeivé vállak az egykori Szeged Szabad királyi Város közgyűlési termének. Festői rangjuk és impozáns méreteik okán is jól illeszkednek a terembe 1995-ben újra visszakerült, a királyi párt ábrázoló festmények stílusához. 41