A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Szabó Tamás: Négy magyar államférfi olajképe a szegedi Városi Múzeum képtárából (A művek története és a restaurálás tanulságai)
Ezután tehát én a képet ott és úgy amint van, és minden további felelősség nélkül az Önök rendelkezésére bocsájtom.. Tekintettel azon hosszadalmas eljárásra, melyet a kép átvétele végett jónak látott Szeged város tanácsa követni, és mely miatt amúgy is kiszámíthatatlan károm lett, fölszólítom Nagyságos h. polgármester úr, hogy nekem a képért járó 1300 frt. árból a hátralévő 870 frt-ot haladéktalanul megküldje. Miután én, ha e hó 22-e délig azt meg nem kapom, kénytelen vagyok bíróság elé vinni a dolgot, hol ahhoz értő és modernül gondolkodó művészek fogják megítélni, hogy a kép átvehető-é vagy sem, és indokolt volt-é engem meghurcolni és oly kiszámíthatalan anyagi veszteséget okozni. Melyek után maradtam Nagyságos hely. polgármester úrnak teljes tisztelettel alázatos szolgája: P.L. " Az 1898. március 24-én megtartott szegedi városi tanácsülése elé a következő javaslat került: „...mivel a Képzőművészeti Tanács által (ismét) felülbíráltatott a festmény átvételének ügye, művészi értéke ismét kedvezőtlen: a város tanácsa kijelenti, hogy amennyiben a nevezett festőművész szerződéses kötelezettségének meg nem felelne, az általa előleg czimén felvett összeget visszakövetelni fogja - miről P.L. fm. jelen határozattal értesíttetik. .. " Sajnos, e tanácsi határozatot követő eseményekről csak egy levél maradt ránk. A városi levéltár a Polgármesteri iratok között őrzi azt a Jegyzőkönyvi kivonatot, mely a Képzőművészeti Tanácsnak az április 27-i újabb zsűrijéről a következőképpen számol be: „Jelenlévők: Ráth György elnöklete alatt dr. Lippich Elek mint a minisztérium képviselője; dr. Lázár György, Szeged cs. k. város helyettes polgármestere; Szalay Imre miniszteri tanácsos a Nemzeti Múzeum igazgatója; Kammerer Ernő az Országos Képtár kormánybiztosa; br. Lipthay Béla, Keleti Gusztáv, Gerlóczy Károly, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Spányi Béla, Fadrusz János, Bezerédy Gyula, Marczali Henrik, Pállik Béla, Pártos Gyula, Stróbl Aljos és dr. Huszka Jenő mint jegyző... [...], az elnök kéri a jurytagokat, az újbóli átdolgozást követően, véleményezze a képet: hosszabb eszmecsere után, figyelemmel arra, hogy az átdolgozás folytán a kép legszembeszökőbb fogyatékosságai megszűntek, s ellene a hasonlóság szempontjából sem tehető lényegesebb észrevétel, szótöbbséggel, elfogadhatónak tartja... " A képek leírása és a vásznak állapota Kossuth Lajos mint kormányzó-elnök jelenik meg az akadémikus jellegű, de rangos kvalitású festményen. Tipikus reformkori öltözetben láthatjuk hivatali szobájának szőnyegén, állva, egy barokkos asztal mellett. A kissé balra forduló alak jobb kezében az 1848-as forradalmi törvényekre utaló papírlapot tart, derekát díszkard övezi. Alakján széles gallérú, magyaros ing, mely készülhetett finom vászonból vagy selyemből. Az ujja húzott, gombos záródású, puha mandzsettában végződik. Az ing fölött mély nyitású, húzott és dupla gombsoros mellény. A kormányzó fekete, egyenes szárú szövetpantallót hord. A felöltő magyaros jellegű, ún. Petőfi-kabát: egybeszabott dereka szűkített, pitykegombolású, zsinóros kötésű. (A piros színű, gömb alakú, kis virágcsúcsos gombok ábrázolása festői megoldás lehet - ezek általában ezüst vagy egyszerű ónozott gombok voltak.) Egyedi megoldású a kabát ujja is: felhasított, pirossal alábélelt, szintén zsinóros és pitykés. A szatén, franciás szalagnyakkendő masni formára kötött. A cipő föltehetően cúgos, 38