A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Szabó Tamás: Négy magyar államférfi olajképe a szegedi Városi Múzeum képtárából (A művek története és a restaurálás tanulságai)
a millennium ünnepi lázának múltával, talán már a politikusok és arcképeik is aktualitásukat veszthették. így a századforduló első évtizedének végén a díszteremben felállított ún. Történelmi Képtár nagyméretű festményei már historikus, szakrális és népies témájú vásznak voltak. Az alkotások többsége a fővárosi Országos Képtárhói letétként érkezett. Általános népszerűségükre álljon itt egy jellemző példa: amikor az I. világháború alatt idegen csapatok szállták meg Szegedet, a képtárba ellátogatott angol és francia katonai, diplomáciai előkelőségek ilyen képeket szerettek volna vásárolni - a „...magyar pusztát bemutató festmények meghódították a »hódítókat« ". I9 Ugyan az óriásképek többsége nem volt része a múzeumi törzsanyagnak, de több mint 30 éven át jelentősen meghatározták a Régi Képtár, így a főterem kiállítási arculatát. Sőt, pl. a hírhedtté vált „Báthory Erzsébet" című kép látványa befolyásolta a város közösségének és bürokratáinak hangulatát is. Erről Juhász Gyula több alkalommal is írt a helyi lapokban - a kép értékének védelmében. Még 1915ben történt, hogy a város pénzügyi bizottsága felvetette: a festmény »sem szociális, sem nemzeti szempontból nem tesz jó szolgálatot...« - és javasolták eltávolítását. 20 A háttérben az egyház és az Irgalmas rendi nővérek tiltakozása állhatott. 21 A képen ugyanis a meztelen leánytestek mellett, főkötős, apácáknak látszó - a beteges vágyú grófnő parancsai végrehajtásában aktívan közreműködő - szerzetesnővérek is szerepeltek... A dokumentumok alapján feltételezhető, a „Báthory"-t nemcsak a budapesti Szépművészeti Múzeumból száműzték 1909-ben 22 , de végül 1940 őszén a szegedi Képtárból is eltávolíttatták. 23 A sok vihart kavart alkotás a II. világháború székesfehérvári csatáiban - máig tisztázatlan körülmények között, egy rekvirálásnak esve áldozatul -, 1945 tavaszán nyomtalanul eltűnt. 24 Sorsát, azóta is legendák övezik. Múzeumtörténeti ismereteink nagy vesztesége, hogy fotódokumentumaink között nem akadtunk az alapítás kori időkből származó olyan fölvételekre, melyeken a legelső kiállítások pontos elrendezése és kialakítása volna látható. Az első képtári enteriőrről csupán az archívum írásai szólnak részletesebben. 1944 késő őszén ill. telén, a háborús front időszaka alatt az intézmény épületében történt fosztogatások és vandál pusztítások jelentős kárt tettek a hátra maradt fotófelvételek, filmnegatívok és klisék között. 2 " 1 A múzeum Fotótárában mára fennmaradt legkorábbi archív képeken - amiket a díszteremben 1909 körül fotografáltak 20 -, már nem az államférfiak képei, hanem a letétben beérkezett, historikus vásznak láthatók. Ezek az ún. történelmi festmények már egy újabb kialakítású, 19 KIS-TONELLI-SZIGETHY: Szeged, 1927, 301. o. 20 Szeged és Vidéke, 1915. aug. 26. 4.1. 21 Hemmcrt János festőművész adatközlése alapján. 22 CSÓK ISTVÁN: Emlékezéseim (1945), Akadémiai Kiadó, Bpest. 1990, 142. o. 23 Szegedi Városi Múzeum Lajstroma, 1902 - széljegyzetek. 24 Dr. Fiilep Ferenc múzeumigazgató levele az Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőség számára - Székesfehérvár, Szent István király Múzeum irattára. 66/1947. A festményt akkoriban a Fejérvár megyei Múzeumegyestilet őriztette. Műlörténeti kutatása feldolgozás alatt áll: az eddigi információik alapján, indokolt lehet a kép sorsának felvetése az orosz-magyar reslitúciós tárgyalásokon. 25 Л Somogyi-könyvtár száz éve (szerk.: PÉTER LÁSZLÓ) 1984, 153. o. 2ft Keglovich Emil fotósorozata a Városi Múzeum kiállításairól, 1908. 32
