A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Adattár - Klukovitsné Paróczi Katalin–Ráczné Mojzes Katalin. Nacsády József szakirodalmi munkássága
Nacsády József szakirodalmi munkássága KLUKOVITSNÉ PARÓCZY KATALIN és RÁCZNÉ MOJZES KATALIN (SZTE Egyetemi Könyvtár, Szeged) A szegedi egyetemi irodalomtörténet-írás egyik ága mindig fontosnak vélte Szeged irodalmi életének és íróinak tudományos feldolgozását. E vonulathoz tartozott Nacsády József (1924-1987) is, aki 1952-től három és fél évtizeden keresztül volt a változó nevű szegedi egyetem oktatója. Elsősorban tanár volt, tanárnemzedékek nevelője. De tudományos munkája is számottevő, kutatóként egyaránt érdeklődéssel fordult a 19. századi magyar irodalom olyan nagy teljesítményeihez, mint pl. Arany János életműve, s olyan irodalmi fejleményekhez, amelyek valamiképpen Szegedhez is kötődnek. Sőt legfontosabb munkái talán éppen e két szempont találkozási pontjain születtek. E szerencsés találkozást alighanem Mikszáth Kálmánra vonatkozó kutatásai példázzák a legjobban, hiszen Mikszáth-tanulmányai és -szövegkiadásai egyaránt becses darabjai a Mikszáth-életmű föltérképezésének és a Szegedkutatásnak. Bár Nacsády József írásos életműve nem túl nagy terjedelmű, a Szeged-kutatás több alapműve is az ő nevéhez kötődik. Életműve így kivált igényli a bibliográfiai földolgozást. Összeállításunk a szegedi Egyetemi Könyvtárban folyó egyetemtörténeti bibliográfiai munka részeként született. Csupán az elérhető adatok összegzésére vállalkoztunk, így e bibliográfia valószínűleg nem teljes. Egyes kisebb írások, pl. a Délmagyarországban közölt hírlapi cikkek egy része, kimaradhattak. Összeállításunk azonban így is eligazítást ad a Nacsády-életműben. Bibliográfiánk első részében Nacsády József munkáit időrendben, azon belül az önálló műveket, tanulmányokat cím szerinti betűrendben soroljuk fel, majd azoknak a műveknek a leírása következik melyekben összeállítóként, közreműködőként szerepelt. Az általa írt ismertetések külön egységet alkotnak a tanulmányok, illetve a cikkek után következnek, szintén a cím betűrendje szerint. A bibliográfiát folyamatos tételszámozással láttuk el. A tételszámot a tanulmány címe követi, majd a megjelenés adatai, a kiadás helye, a kiadó neve, a mű terjedelme, és amennyiben sorozatban jelent meg a sorozat címe és sorszáma. Folyóiratok, hírlapcikkek esetében a cím után a folyóirat illetve hírlap neve, évfolyama, vagy kötet száma került leírásra, és végül a tételt a terjedelem adatai zárják le. Az összeállítás második része Nacsády Józsefről megjelent írásokat tartalmazza, időrendben. A következő fejezetben a mutató az általa írt műveket címük szerint sorolja fel a tételszámra utalva. 233