A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
meg. Az oromzat tetején két puttó nyitott, abroncsos koronát tart. Az architektúra szoros rokonságot mutat a Szent Ferenc oltáréval. Assisi Szent Ferenc oltár Az oltár a diadalív előtti falmezőn a hajó jobb oldalán áll. Az első Szent Ferenc oltár 1713-ban készült, s 1772-ben újították fel, illetve szobrokkal díszítették. Az oltárképet Josef Hautzinger bécsi festő készítette 1774-75-ben. Az oltár architektúrát és az oltáron elhelyezett két szobrot Aisenhut József faragta. A bal oldali szobor Szent Bonaventúrát a ferences rend generálisát, fontos teológiai művek szerzőjét ábrázolja. Ö írta meg Assisi Szent Ferenc életrajzát a Legenda Maiort. Lignum Vitae című munkájában kifejti, hogy Krisztus keresztje az „élet fája". A jobb oldali szobor Szent Ágnes alakját mutatja be, aki a Decius vagy Diocletianus császár idejében történt keresztényüldözéseknek esett áldozatul. A kompozit oszlopok fölötti oromzaton angyalok láthatók. A középső repülő angyal iratszalagot mutat, melynek felirata Szent Ferenc jelmondata: „Deus Meus et Omnia" (Istenem, mindenem). Az oromzatot két puttó tartotta korona zárja le. A kép Szent Ferenc stigmatizációjának 1300 körül Itáliában kialakult ikonográfiái kánonja szerint ábrázolja a jelenetet. A festmény előterében ülő szent karját két oldalról е ёУ-е ёУ angyal támogatja. Szent Ferenc az égen sejtelmesen lebegő, keresztre feszített Krisztus alakjára tekint. A szent előtt fekvő nyitott könyvön koponya fekszik. Krisztus öt sebét egy angyal égeti az assisi szent kezeire, lábaira, mellére. Szent Ferenc stigmatizációjának jelenete már a középkorban elterjedt volt a magyarországi emlékanyagban. Ez az ábrázolás jelenik meg a hervartói főoltáron (1460-1470), a csíkszentléleki főoltáron (1510). 1624-ből a csíksomlyói ferences templomban is hasonló Szent Ferenc oltárról tudunk. Szent József oltár Szent József alakjának és szerepének megítélése a középkor folyamán sokat változott. A középkori ábrázolásokon Józsefnek nem juttattak fontos szerepet a festők, többnyire szerényen meghúzódott a többi alak között, esetleg a képek hátterében. A késő középkor óta tisztelete egyre nagyobb szerepet kapott a keresztény közösségekben. E mozgalom Egyiptomból indult ki, s terjedt el Európában. A XV. században már teológiai viták folytak szerepének újraértékeléséről. Már az itáliai reneszánszban a Szent Család teljes jogú tagjaként ábrázolták. Egyik legismertebb példája ennek Michelangelo Doni tondója (1503-1504). A ferencesek igyekeztek tiszteletét pártfogolni. 1479-ben IV. Sixtus pápa ünneppé avatta József névnapját. A XV. században Avilai (Nagy) Szent Teréz volt József kultuszának egyik legfőbb támogatója. Szent Teréz hatására Spanyolországban keletkezett az a képtípus is, amely Szent Józsefet a gyermek Jézussal a karján ábrázolja. A barokk művészetben több képtémában Szent József az ábrázolások főszereplőjévé válik. 1675-ben Lipót császár a Habsburg ház patrónusává választotta. Később Bécs, majd Buda fölszabadulását is Szent József közbenjárásának tulajdonították. II. József uralkodása alatt birodalom szerte tovább virágzott a szentnek a kultusza. 34
