A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

1772-ben az akadémia történeti festészeti osztályának professzora lett.

111 A kép napjainkban nem látható a templomban.

112 A kép középpontjában, sötét, barna háttér előtt jelenik meg a papi ornátusba öltözött, fején csillagos glóriával övezett, jobb kezében keresztet tartó szent. A legenda szerint ugyanis öt fényesen ragyogó csillag segített sírjának megtalálásában, ez az ábrázolásokon később Nepomuki Szent János attribútuma lett. A kép tetején egy angyal ereszkedik le Nepomuki Szent János alakjához az égből. Két álló, szakállas, idősebb egyházfi tartja hátulról a szent élettelen alakját. A kép bal szélén egy püspök áll, bal kezében pásztorbotot tart. A mellette álló, a kép teréből a néző felé tekintő figura talán a festő önarcképe, de elképzelhető, hogy a megrendelő Babarczy Ferencet ábrázolja. Az előtérben három alakot láthatunk, közülük kettő, fehér ruhába öltözött ministráns. Egyikük a kezében tartott gyertyával világítja meg a jelenetet, míg a másik szomorúan Nepomuki Szent János karjára hajtja a fejét. A harmadik szakállas férfi meztelen felsőtesttel görnyed a Szent Vitus székesegyház egykori kanonokjának alakja fölé. A jobb oldalon a jelenet fölött egy templomi zászló tartja egyensúlyba - a bal oldali álló alakok miatt - a kompozíciót.

113 Nepomuki Szent János tiszteletét Közép-Európában a XVII. század folyamán a csehországi vallásháborúkat követően a jezsuita rend készítette elő. Valószínűleg Húsz János eretnek mozgalmának a hatását igyekeztek a kultusz fölkarolásával tompítani. János nyelve a legenda szerint sértetlen maradt. Tiszteletének ez egyik legfőbb forrása, mely a minden körülmények között hallgatni tudó nyelvet jelképezi. A vallásos társulatok mellett a vízen közlekedők, hajósok, kereskedők, utazók választották védőszentjüknek. Hazánkban azonban elterjedését egy szomorú aktualitás magyarázza. Az egész Közép-Európát elborító pestisjárvány hatására alakult ki a szentnek járványoktól védő kultusza, mely Prágából elindulva Bécsen át Magyarországra is eljutott. A szegedi oltár 1739-es felszentelési dátuma is azt jelzi, hogy a járvány szomorú hatására készült az oltárkép. Johann Andreas Pfeffel(1674-1750) augsburgi rézmetsző illusztrációival jelent meg 1725-ben Bohuslav Balbin jezsuita hagiográfus Nepomuki Szent Jánosról szóló műve, mely leginkább hatott a szent később elterjedt ábrázolásaira.

114 a megrendelő Babarczy Ferenc szenátor nevét, illetőleg a kép festőjét, Joseph Hautzingert és elkészültének évét 1777-et. Parobek a festményt 1937-ben restaurálta. Johann Josef Hautzinger Magyarországon is sokat foglalkoztatott festő volt. Már udvari festőként az uralkodó megbízásából részt vett számos magyarországi épület kifestésében: Pozsony királyi kápolna freskói (1763), Pesti invalidus ház kápolnájának főoltárképe és a 2 mellékoltár képe is (1765), Buda királyi kápolna oltárképe (1766). 1768-ban a budai Zsigmond kápolna freskóit festette. Az 1770-es években Nagyszombaton, Pozsonyban, Székesfehérvárott és Komáromban dolgozott. 112 A Nepomuki Szent János oltárát megszüntették a szentély felújítása közben. További sorsáról a ferenceseknek sincs elképzelésük. 113 Az előtérben fekvő eszközöket, attribútumokat a kép besötétedettsége miatt nem lehet értelmezni. A festmény korához képest egyébként elég jó állapotban maradt fenn. 114 SZILÁRDFY ZOLTÁN 1993. 203-213. p. 31