A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
el Szent Gellértnek egészen addig a monostorban őrzött ereklyéi. Az 1520-as években a pápai követ sem tud semmit az ereklyék hollétéről. 61 1551. szeptember 28-án Szokullu Mehmed ruméliai beglerbég vezetésével a török sereg harc nélkül átvette a csanádi várat védőitől. Ekkor a káptalan elmenekült a városból, a székesegyházból a törökök mecsetet alakítottak ki, csak a ferencesek tartottak ki egy kis ideig. Több dolog miatt valószínűtlen, hogy a Csanádon őrzött Mária kép került volna a szeged-alsóvárosi templom oltárára. • Szegedet a törökök már 1542-ben, Buda elfoglalása után meghódoltatták. A lakosság egy része azonban Tót Mihály főbíró vezetésével fölkelést robbantott ki. A budai pasa a fölkelés négy vezetőjét kivégeztette, a fegyveres lakosságot leverte. A Debrecenbe menekült Tót Mihály hajdú sereget gyűjtött, majd 1552-ben megrohanta és visszafoglalta a várost. A várat már nem tudta bevenni, a Budáról érkező török seregek néhány nap múlva újra elfoglalták a várost. Ezen események után bekövetkező bosszúhadjáratban rabolták ki a törökök az alsóvárosi templomot. • Egy adat szerint 1551-ben a szalvatoriánus ferencesek Csanádról, Szegedről Gyulára szállították a misepalástokat, miseruhákat valószínűleg a töröktől való félelmükben. 62 Ha ez az adat helytálló, akkor a szegedi konventet sem tartották a ferencesek a legbiztosabb helynek értékeik védelmére. így valószínűtlen, hogy Csanádról ide menekítették volna oltárképüket csanádi rendtársaik. • 1552-től az alsóvárosi kolostor négy évig lakatlanul állt. Csak 1556-ban engedte meg a szegedi szandzsákbég a ferenceseknek, hogy visszatérjenek a templomba. 63 Bálint Sándor 1983-ban post humus megjelent könyvében összegzi több évtizedes kutatásainak eredményeit. Szerinte a gótikus templom a XV. században a középkori Szent Péter templomra épült. 1444-ben Cesarini Julian pápai legátus obszerváns ferenceseket telepített a templom mellé épült, Máriának szentelt kolostorba. S ekkor változott meg szintén Cesarini intézkedésére a templom titulusa Szent Péterről Havi Boldogasszonyra, amely az egyik római főtemplom, a S. Maria Maggiore, liturgikus nevén a S. Maria ad Nives titulusa. Sajnos Bálint Sándor nem említi meg azt a forrást, amely a templom titulusa esetében ezt az információt megerősítené. IV. Jenő pápa Cesarinit - mint teljhatalmú pápai követet - 1442 tavaszán bízta meg az eretnekek elleni hathatós fellépés reményében. A pápa azért választotta őt, mivel a husziták ellen már korábban is határozottan, és szigorúan eljárt. Már 1431-ben engedélyt kapott a pápától arra, hogy szükség esetén a bosnyák ferences rendtartomány fennhatósága alá helyezze a Magyarország déli területein élő ferenceseket. Karácsonyi szerint 1444 elején Cesarini Szegeden járt és ekkor ítélte oda a mariánusok kolostorát a szalvatoriánusoknak. 64 A történeti kutatások szerint augusztusban történhetett ez az ítélkezés. Hiszen augusztus 1. körül I.Ulászló és az országnagyok Szegeden elfogadták az I.Murád szultán követei által előterjesztett békepontokat (szegedi béke). Cesarini ekkor a városban tartózkodott, mivel ő vette rá a királyt, hogy a hadjáratot a török ellen a béketárgyalások ellenére 61 JULIAN KÁLMÁN 1926.27. p. 62 KARÁCSONYI 1923/24. II. 415. p. 63 KARÁCSONYI 1923/24. II. 164. p. 64 IV. Jenő pápa 1444. január 29-i rendeletére átadja az obszerváns ferenceseknek a minoriták budai, pesti és marosvásárhelyi kolostorait (február 20.). 20
