A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Kisebb közlemények - Zsoldos Sándor: Somlyó Zoltán a „Szeged és Vidéke” munkatársa (1909. május–szeptember)

a Széchenyi térhez, a „szegedi hepe-hupás rossz utcákhoz", ahol a költő nyaral. A gyermeknapról

13 írott versében Somlyó nyomorúságos életkörülményeiről tesz említést (ez ellenkezik a Nyitott könyv állításával). A helyi témájú bökversek a nyári vízhiányról, a Stefánia sétányról és az erkölcsös Szegedről íródtak. Ez utóbbiban egy új fürdő-rendeletet versel ki. A másik ilyen felemás műfajcsoport a hírlapi próza gyűjtőnévvel ellátott 19 írás, mely többsége karcolat, az akkoriban divatos szóval: kroki. A kroki

14 című moralizáló jellegű cikk írója (feltételezhetően maga Somlyó Zoltán) szól a műfaji sajátosságairól. Idézem: „Az újságokban elég gyakran olvashat az ember apró karcolatokat, amelyek valami humoros vagy tragikomikus históriát mesélnek el (...) ritkán [kerül] a komoly számbavehetőség igényeivel az olvasó elé. (...) Rendesen tehát igénytelen novellett-szerű dolog a karcolat (...) Hogy érdekesebb legyen s jobban csábítson az olvasásra, valami aktuális kérdéshez kapcsolódik." A krokit sokszor használták hézagpótlónak a lapban, illetve megélhetési célból (pénzért) írták (ld. Karinthy). Ez és az idézet magyarázat is arra, hogy miért tűnnek többségükben ma már érdektelennek ezek az írások, így például Somlyó Mesék öregeknek cím alatt megjelent háromszor két írása is.

15 A Rovások rovatban jelent meg Somlyó hírlapi prózai írásainak jelentős hányada (10); ezek között már találunk kimagasló írásokat is. Ezek közel állnak a fenti kroki meghatározáshoz, aktuális témát szólaltat meg hol szatirikus, hol tragikomikus hangvételben. A Rovások alaphangja is főként moralizáló. Az akkoriban elszaporodott szerelmi gyilkosságokról és egyéb ijesztő ügyekről ír (pl. a villamoson egy nő kalaptűjével kiszúrta egy utas szemét és nem lehet felelősségre vonni). Ezekre a személyekre használja Somlyó első Rovások írásának címét - Kulturbestiák,

16 ebben még szól a „mai siető kor" bestializmusáról és a gyakori gyilkosságokról. (Többször említi Haverda Mariska esetét is.) Ezenkívül még két Rovások darabot kell kiemelnünk. Az egyik cím nélkül megjelent

17 krokiszerü írásban a kispolgárinak feltüntetett nyaralások megszokottsága ellen tiltakozik. „Nyaralni muszáj ! Mert nyaral a szomszédod, a barátod, az ellenséged s lehetetlen, hogy ezek mögött maradj!" Van ebben az írásban valami polgárpukkasztó, a humorában és a témájában. Ez a hangvétel egyedülálló szegedi tartózkodása idején. A másik írás, mely szintén a Rovások-Ъап jelent meg, egyik legjelentősebb írásaa politikai cikkek között is. A társadalmi valóság feltárásában itt megy a legmélyebbre. A címe: A pálinka.

18 „A magyar proletárok pálinkafogyasztása ijesztően nagy, majdnem olyan, mint más államban a kenyérpusztítás." Ezt a nagymértékű italfogyasztást még tetézi, hogy „némely Grünfeldnél" petróleummal „vizezve" adják a pálinkát és bambán vigyorgó arcok, ernyedő agy velők s senyvedt gerincek a „mérföldmutatók". (Csak megjegyezzük, hogy aki a legközelebb szól erről a problémáról a magyar irodalomban - József Attila.) 13 Máj. 19. 5. -lyó. Júl. 26.5. sz. n. 15 a/ máj. 8. 4. -lyó. b/ máj. 14. 7. -lyó. c/ máj. 16.4. Som. 16 Máj. 22. 4. S. Z. 17 Jún. 5. 4. S. Z. 18 Ld. 9. jegyzet. 188