A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

csak arra lettek figyelmesek, hogy Hadrianus császár mauzóleuma fölött az isteni büntetést végrehajtó angyalszobor pusztító kardját hüvelyébe helyezte vissza, s erre a járvány megszűnt. Innen a kegykép sajátos neve a „Salus Populi Romani", vagyis a római nép üdvössége. A kép másolása szigorú pápai büntetés terhe mellet évszázadokig tilos volt. Az első engedélyt 1569-ben adta ki V. Pius pápa. Ugyanis ebben az évben Boldog Azevedói Ignác a Jézus Társaság vizitátora visszatért Brazíliából és megkérte az akkori rendi generálist Borgia Szent Ferencet, szerezze meg missziós területe számára a kegykép másolatát. A S. Maria Maggiore akkori gondnoka Carlo Borromeo támogatta Borgia Szent Ferenc kérését, így lemásolhatták azt. Ez a példány később 1702-ben a Montecavallo-i Szent András templom Szent Szaniszló kápolnájába került. Erről az első másolatról készült a többi kópia mely a római, brünni, krakkói, ingolstadti rendházakba került. Ezek mellett öt különböző fejedelmi udvarba is jutott a kép másolataiból: Katalin portugál királynénak, II. Fülöpnek, Johanna madridi hercegnőnek, Erzsébetnek IX. Károly francia király nejének és II. Miksának és feleségének Máriának is volt egy-egy példánya. Erzsébet francia királyné férjének halála után (1574. május 30.) hazatért Bécsbe, és magával hozta az egyik kópiát, melyet az általa alapított klarissza zárdának ajándékozott. II. József rendelete alapján a zárdát 1782-ben megszüntették, így a kép a Szent Ágostonról elnevezett bécsi udvari templomba került.

44 Havi Boldogasszony kultusza Magyarországon a XVII-XVIII. században, mint pestistől védő kegyképtípus terjedt el. A kultusz talán legkorábbi, barokk kori előfordulása hazánkban a pécsi Havihegyi kápolna 1691-ből.

45 Ezután a XVIII. század folyamán országszerte elterjedt a kultusz.

46 Szilárdfy Zoltán szerint a kegykép töröktől védő funkcióval is gazdagodott, mivel az 1716-ban a Savoyai Jenő irányítása alatt küzdő keresztény seregek augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján a péterváradi ütközetben fontos győzelmet arattak a török felett. Ennek a győzelemnek az emlékét idézi a Pétervárad-Tekia, Havi Boldogasszony templom. A „takia" dervis zárdát jelent, melynek a helyén áll a mai kegytemplom. A legenda szerint Jenő herceg a csata napján Mária képe előtt könyörgött, hogy a már veszni látszó ütközetet Mária a keresztények javára fordítsa. Ekkor következett be a S. Maria Maggiore templom alapítástörténetének „hó csodájához" hasonló esemény. A sűrűn hulló hó a szövetséges sereget elrejtette a török elől. A csata így a keresztények javára dőlt el. A győztes csata után a török zárdát kápolnává alakították, melyben a S. Maria Maggioréban látható kép másolatát helyezték el. Visszatérve a szegedi kegyképre, legendás történetét az összes szerző nagyjából ugyanúgy írja le, ugyanis mindenki ősforrásként a templom História Domusában leírtakat P. KARLWODITSCHKA, S. J 1931. Feldolgozza a kegykép történetét. A kegykép pestis ellen védő funkcióját erősíti, hogy Szent Rókus és Szent Sebestyén, két népszerű pestistől védő szent szobra került az oltárra. A rozsnyói székesegyház Havi Boldogasszony képét a római előképhez hasonlóan járvány idején körülhordozták a városban. 46 Egyházasnádasd (1714), Rozsnyó (1736), Vöröskő (1739), Somogybükkösd (1754), Makó, Kassa, Sárospatak, Budakeszi. 15